Rendőri fizetések alakulása Magyarországon 2025-ben

A magyar rendőri hivatás anyagi megbecsülése az utóbbi években jelentős változásokon ment keresztül. 2022–2024 folyamán több lépcsőben emelték a hivatásos állomány illetményeit, mivel a rendőri pálya egyre kevésbé bizonyult vonzónak a fiatalok számára a viszonylag alacsony fizetések és megszűnt kedvezmények miatt. Ennek ellenére 2023-ban a rendőrök átlagos havi nettó fizetése továbbra is csupán ~285 ezer forint körül alakult, ami elmarad a nemzetgazdasági átlagtól.

Az alábbiakban bemutatjuk a rendőri fizetések struktúráját rangfokozatok szerint, az alapbérek összehasonlítását a ranglétra mentén, a különféle pótlékok rendszerét, a túlóra díjazását, valamint az egyéb juttatásokat (pl. ruhapénz, cafeteria, lakhatási támogatás), amelyek 2025-ben a hivatásos állomány anyagi hátterét meghatározzák.

A rendőri fizetési rendszer felépítése rangok szerint

A rendőrségnél a bérezés szorosan összefügg a rendfokozattal és a beosztással. Alapvetően három fő kategóriát különböztethetünk meg:

• Tiszthelyettesi állomány – Ide tartoznak a járőrök és az alsóbb rendfokozatú parancsnokok (pl. őrmesteri, törzsőrmesteri, zászlósi rendfokozatok). Ők jellemzően középfokú végzettséggel vagy rendőriskolai képzéssel szolgálnak.
• Tiszti állomány – A tisztek (pl. hadnagy, százados, alezredes stb.) már felsőfokú végzettséggel rendelkeznek vagy a Rendőrtiszti Főiskola/akadémia elvégzésével kerülnek a testülethez. Ők látják el a magasabb beosztású parancsnoki feladatokat is.
• Vezetői (parancsnoki) beosztások – Ide sorolhatók a felsővezetők, például kapitányságvezetők, megyei rendőrfőkapitányok, illetve az országos rendőri vezetők (ezredes, tábornoki rendfokozatok). Az ő felelősségük a szervezet irányítása, és ennek megfelelően a legmagasabb fizetési sávokba tartoznak.

A fizetési rendszer több elemből épül fel. Az alapilletmény (alapbér) magában foglalja a beosztási illetményt, a szolgálati idő pótlékát és a hivatásos pótlékot.

Erre jönnek rá az egyéb különféle pótlékok (pl. éjszakai, készenléti, veszélyességi) és a teljesítmény alapú jutalmak. Az új hivatásos életpályamodell 2015-től vezette be ezt az egységesített rendszert, amely keretében 2019-ig átlagosan 50%-os béremelést hajtottak végre a rendvédelmi szerveknél, majd 2022–2024-ben újabb jelentős korrekciókra került sor.

Ennek eredményeképp a tiszthelyettesek illetménye nagyobb arányban nőtt (átlagosan 30–44%-kal), míg a tiszteké 18–25%-kal emelkedett, így némileg csökkentve a két kategória közti bérszakadékot. Az alapbérek emelése mellett 2020-ban a hivatásos pótlékot is megduplázták (10%-ról 21%-ra) a szolgálat vonzóbbá tétele érdekében.

Alapbérek összehasonlítása a ranglétra mentén

A rendőri alapilletmény mértéke induló szinten és magasabb rendfokozatokban jelentősen eltér. Az alábbi táblázat összefoglalja a jellemző bruttó havi alapbéreket 2024–2025 környékén néhány példa beosztás esetén:

Ehhez jönnek a pótlékok és egyéb juttatások. | | Felsővezető (megyei főkapitány) | 1 000 000+ Ft/hó – a legmagasabb beosztású vezetők (tábornoki rendfokozat) illetménye elérheti vagy meghaladhatja az egymillió forintot is a pótlékokkal együtt. |

Megjegyzés: A fenti összegek tájékoztató jellegűek. A pontos illetmény függ a besorolástól, a szolgálati évektől és a beosztástól. 2024. január 1-jétől a pályakezdő rendőrök (10 hónapos képzés után szolgálatba állók) illetménye rendőri szervtől függően bruttó 453 600 Ft és 533 100 Ft/hó között mozog.

Ezzel szemben a friss tisztek magasabb sávban kezdenek (2022-ben ~510 ezer Ft). Jól látható, hogy a ranglétra magasabb fokain lévők jóval többet keresnek, de a felelősségük is nagyobb.

Ugyanakkor a rendőri fizetések továbbra is elmaradhatnak a versenyszféra béreitől hasonló végzettség mellett – nem véletlen, hogy sok rendőr hagyja el a pályát a magasabb fizetésű civil állások kedvéért.

Pótlékok és kiegészítő juttatások a rendőrségnél

A rendőrök alapilletményét számos pótlék és kiegészítő juttatás egészítheti ki, melyek célja a szolgálat sajátos körülményeinek anyagi elismerése. Ezek a pótlékok törvényben szabályozottak, és az alábbi főbb típusok tartoznak közéjük:

Szolgálati idő pótlék (hűségpótlék)

A szolgálati időpótlék a hivatásos állomány tagjának jár a hosszabb szolgálati viszony elismeréseként. Jelenleg a szolgálatban eltöltött 10. évtől kezdődik és ötévenként emelkedő mértékű, az alapul vett rendvédelmi illetményalap bizonyos százalékában megállapított összeg. Ez lényegében egy hűségjutalom, amely biztosítja, hogy a veterán rendőrök magasabb alapbérrel rendelkezzenek, mint a pályakezdők. Például 15 év szolgálat után már jogosult valaki erre a pótlékra, ami növeli a havi illetményét (így jön ki, hogy egy törzsőrmester 15 évvel a háta mögött akár ~100-150 ezer forinttal többet kereshet a kezdőknél).

Fokozottan veszélyes beosztás pótlék (veszélyességi pótlék)

A rendőrségen belül bizonyos munkakörök kiemelten veszélyesnek minősülnek – például a terrorelhárítás, tűzszerészek, kommandósok, vagy akár a fokozottan bűnözéssel terhelt területeken szolgáló egységek. Számukra veszélyességi pótlék jár, hivatalos nevén fokozottan veszélyes beosztásért járó illetménypótlék. Ezt a pótlékot a törvény explicit módon fenntartja, mértékét belügyminiszteri rendelet határozza meg. A pótlék aránya a rendvédelmi illetményalaphoz kötött; jellemzően néhány tízezer forintos havi kiegészítést jelenthet a különösen veszélyes feladatokat ellátó rendőröknek.

Éjszakai és hétvégi pótlék

A műszakos szolgálatban dolgozó rendőrök – ideértve az éjszakai, késő esti órákban is szolgálatot teljesítő járőröket, ügyeleteseket – éjszakai pótlékra jogosultak. Magyarországon a Munka Törvénykönyve szerint 22:00 és 06:00 között az alapbér 15%-a az éjszakai bérpótlék a legtöbb munkakörben, és a Hszt. hasonló elvet követ. A rendőrök esetében az éjszakai pótlék konkrét összegét illetményalaphoz rögzítik; például egy korábbi szabályozás szerint minden éjszakában ledolgozott órára az illetményalap 0,5%-a járt. Ez 2023-ban óránként kb. 193 Ft pluszt jelentett éjszakai óránként a pótlék formájában (az illetményalap ~38 650 Ft volt). Emellett a hétvégi és ünnepnapi szolgálat után is jár pótlék a rendőröknek, ami jellemzően az alapbér 50–100%-a közötti kiegészítést jelenthet az általános munkaügyi szabályok alapján.

Készenléti pótlék (ügyeleti díj)

Sok rendőri beosztás megköveteli, hogy a szolgálaton kívül is bármikor behívható legyen az állomány (például nyomozók, bevetési egységek tagjai ügyeletben). Erre az időre készenléti díj illeti meg a rendőröket. A Hszt. rögzíti a készenléti pótlék intézményét; ennek mértéke szintén az illetményalap bizonyos százalékában van meghatározva. Például a korábbi évek gyakorlatában egy általános készenléti pótlék óránként az illetményalap 0,5%-a körül mozgott (ami ~193 Ft/óra volt). Bár ez elsőre csekélynek tűnhet, havi szinten összeadódva jelenthet némi plusz jövedelmet, főleg ha gyakran kerül sor ügyelet elrendelésére.

Idegennyelv-tudási pótlék (nyelvpótlék)

A rendőrségnél érték az idegennyelv-ismeret, különösen a határrendészet, nemzetközi bűnözés elleni fellépés vagy turisztikailag frekventált területeken szolgálatot teljesítők esetében. Ennek ösztönzésére nyelvpótlék járhat azoknak a hivatásosoknak, akik sikeres állami nyelvvizsgával rendelkeznek egy meghatározott idegen nyelvből. A pótlék mértéke függ a nyelvvizsga szintjétől (közép- vagy felsőfok) és attól, hogy a nyelvet a szolgálat során hasznosítani tudja-e a rendőr. Ez a kiegészítés szintén törvényben meghatározott juttatás, összege havonta néhány tízezer forint is lehet (általában az illetményalap 5-15%-a körüli összeg nyelvenként).

Egyéb pótlékok

A fentieken túl léteznek speciális pótlékok is. Ilyen például a preferált település pótlék, amelyet a nehezen feltöltött, létszámhiánnyal küzdő régiókban szolgálóknak adhatnak toborzási célból. Bizonyos esetekben, ha a rendőr olyan helyre kerül szolgálatra, ami messze van az állandó lakhelyétől, vagy nehéz körülmények közt működik, kaphat ilyen plusz juttatást a munkáltatójától. Emellett a teljesítményjuttatás is jelen van: évente kétszer, a személyes értékelés függvényében kaphatnak a rendőrök extra juttatást, ha az előző évi munkájukat a parancsnokaik kiemelkedőre értékelik. Ez kvázi jutalomként, féléves bónuszként funkcionál és a Belügyminisztérium külön keretéből kerül kifizetésre.

Összefoglalva: A különféle pótlékokkal egy járőr alapfizetése is érezhetően megnőhet (pl. éjszakai műszak, ügyelet vállalásával, nyelvvizsga után járó pluszpénzzel), míg egy specializált egységnél szolgáló tiszt a veszélyességi pótlékkal és egyéb kiegészítésekkel honorálható. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden pótlék jár automatikusan: azokat tipikusan akkor kapja meg a rendőr, ha az adott körülmény fennáll (tehát pl. ha nincs éjszakai műszakja, akkor értelemszerűen éjszakai pótlék sincs).

Túlóra és annak díjazása a rendőrségnél

A rendőri hivatásban gyakoriak a rendkívüli munkavégzések, azaz a túlórák, hiszen a közbiztonság fenntartása 0-24 órás feladat. A túlórák rendszerét a Hszt. és a Munka Törvénykönyve szabályai egyaránt keretbe foglalják.

A legfontosabb tudnivalók a rendőri túlóráról és díjazásáról:

• Elrendelése: A szolgálati vezetők meghatározott keretek között elrendelhetik, hogy a rendőr a rendes munkaidőn felül is dolgozzon (pl. rendezvénybiztosítás, váratlan esemény, állományhiány miatt). A Hszt. szerint évente legfeljebb 4 hónapnyi időtartamú átirányítást/túlórát lehet elrendelni folyamatosan, ennél hosszabb túlterhelés jogszabályba ütközne. Korábban, a COVID idején és a határőrizeti feladatok miatt előfordult a leszerelési moratórium és jelentős túlóráztatás is, de 2022 után igyekeztek ezt csökkenteni. A gyakorlatban korlátozzák az éves túlóra keretet, mert hiába emelték a béreket, a túlóralehetőség visszafogása miatt sok rendőr nem tud annyit keresni, mint korábban (az emelt alapbér mellett kevesebb pluszmunkát vállalhat).

• Díjazása: A túlóra idejére a rendőrök pótlékot kapnak. A hatályos szabályok értelmében a hétköznapi túlóra pótlék mértéke az alapbér 50%-a, vagyis a túlórában végzett munkaórákra 150% bér jár. Ha a túlóra a pihenőnapon vagy munkaszüneti napon történik, akkor a pótlék mértéke az alapbér 100%-a (tehát dupla bér azokra az órákra). Fontos, hogy ez a 100% akkor is jár a rendőrnek, ha a munkáltató utólag kiad egy szabadnapot kompenzációként – tehát a pótlékot nem váltja ki a pihenőidő. Ezek a szabályok lényegében megegyeznek a civil szféra túlóra-szabályozásával, de a rendőrségnél szigorúbban monitorozzák a túlórák mértékét.

• Túlszolgálat mértéke: A túlórák halmozódása komoly terhet ró az állományra. 2018 első felében például összesen ~3,7 millió óra túlszolgálatot teljesítettek a rendőrök, ami 8,5 milliárd forint többletkifizetést jelentett a költségvetésnek. Ez is mutatja, hogy rendszer szinten mekkora szükség van/volt a túlórára a működéshez. 2023-ra a munkaerőhiány továbbra is gondot okozott, ami miatt sok helyen még mindig nehezen oldható meg a rendőrök pihenőidejének kiadása.

Összességében elmondható, hogy a túlóra anyagi szempontból kiegészítő jövedelemforrás a rendőröknek, de a túlterheltség hosszú távon a pálya elhagyásához is vezethet, ha nincs megfelelően kezelve. Az utóbbi évek béremelései részben azt a célt szolgálták, hogy kevésbé kelljen a túlórázásra hagyatkozniuk a rendőröknek a megélhetéshez.

Egyéb juttatások a rendőri pályán

A havi illetményen és pótlékokon felül a hivatásos rendőröket több egyéb juttatás is megilleti, amelyek a munkakörülményeket hivatottak javítani és a pályát vonzóbbá tenni. Ezek közül a legfontosabbak:

Cafeteria rendszer

A rendőrség hivatásos állománya jogosult éves szinten cafeteria juttatásra, amelynek összege jelenleg bruttó 200 000 Ft/év. Ezt az összeget a közszférában meghatározott béren kívüli juttatási csomag elemeire lehet felhasználni.

A cafeteria keretben a rendőrök többnyire SZÉP-kártya juttatás formájában kapják meg az összeget (amit szállásra, vendéglátásra, szabadidős tevékenységekre használhatnak fel), de ide tartozhat például az iskolarendszeren kívüli képzések támogatása, egészségpénztári hozzájárulás, vagy akár a helyi bérlet térítése is. A 200 ezer Ft-os keret a közszférában egységesen alkalmazott juttatási plafon (korábban hosszú ideig 200 ezer Ft volt, 2023-tól emelkedett 450 ezer Ft-ra a cafeteria adómentes kerete országosan, de a rendőrségnél a gyakorlatban 200 ezer Ft maradt a biztosított éves összeg).

Ez a juttatás minden rendőrnek jár a megállapított keret erejéig, függetlenül a rendfokozattól.

Ruházati ellátmány (ruhapénz)

A hivatásos rendőrök szolgálati feladataikhoz egyenruhát és felszerelést kapnak. A ruházati utánpótlási ellátmány, közismert nevén ruhapénz, azt szolgálja, hogy az egyenruha elhasználódásakor vagy új típusú ruházat rendszeresítésekor a rendőrnek ne kelljen saját zsebből fizetnie az uniformisért.

Ennek a juttatásnak két komponense van: természetbeni ellátás és pénzbeli ellátmány. A természetbeni rész maga az egyenruha és a szükséges kiegészítők biztosítása (ingek, nadrágok, kabátok, sapka, bakancs stb.), melyeket a rendőrség raktárkészletből ad ki a dolgozóknak.

Emellett a jogosultak a ruhapénz egy részét készpénzben vagy utalással kapják meg évente, hogy abból saját maguk pótolják az esetlegesen hiányzó vagy extra ruhadarabokat. Ennek összege nem túl magas: 2013-ban például ~48 300 Ft volt a pénzbeli hányad éves szinten (azóta emelkedhetett valamelyest az infláció és a bérfejlesztések nyomán, de nagyságrendileg pár tízezer forintos tételről van szó).

A ruházati ellátmány rendszere biztosítja, hogy a hivatásos állomány mindig megfelelő, egységes megjelenésű legyen anélkül, hogy ez őket anyagilag terhelné. Fontos tudni, hogy ha valaki leszerel, bizonyos ruhadarabokat vissza kell szolgáltatnia; ami pedig elhasználódott, azt nem kell visszaadni, de a nyilvántartásban minden kiadott felszerelés követve van.

Összefoglalva: a ruhapénz nem készpénzben kézhez kapott bérkiegészítés a klasszikus értelemben, hanem az egyenruha biztosításának kerete, ami részben pénzbeli támogatást is tartalmaz.

Lakhatási támogatás

Annak érdekében, hogy a rendőrök az ország bármely pontján vállalhassanak szolgálatot és ott is tudjanak élni, a Belügyminisztérium lakhatási támogatást nyújt bizonyos feltételekkel. Két fő formája van ennek: bérlakás biztosítása (vagyis szolgálati lakás) illetve albérleti díj hozzájárulás.

Mivel szolgálati lakás csak korlátozott számban áll rendelkezésre, a gyakoribb az utóbbi. Albérleti támogatásként a rendőr a lakbér bizonyos részét kaphatja meg térítésként. 2022-től jelentősen megemelték ennek plafonját: a lakbértámogatás összege a bérleti díj 50%-a lehet, de felső korlátja a rendvédelmi illetményalap kétszerese, ami ~77 300 Ft/hó támogatást jelent maximum. Ezt a legmagasabb összeget akkor lehet igénybe venni, ha a rendőr (és családja) egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a minimálbér összegét.

Magasabb jövedelem esetén is járhat támogatás, de alacsonyabb plafonnal – pl. ha az egy főre jutó nettó jövedelem a minimálbér 1–2x közt van, akkor a plafon ~57 975 Ft/hó, ha pedig efelett, akkor is kapható legfeljebb 38 650 Ft (az illetményalap összege). A lakhatási támogatást jellemzően azok igénylik, akik a szolgálati helyüktől távolabb laknak, vagy akiket áthelyeznek egy másik városba és ott kénytelenek albérletet fizetni.

Ez a juttatás segít abban, hogy a rendőrök rugalmasabban vállalhassanak szolgálatot az ország különböző pontjain anélkül, hogy a teljes lakbérköltség rájuk nehezedne.

Egyéb juttatások és kedvezmények

• Utazási költségtérítés: Ha a rendőr nem kap vagy nem vesz igénybe szolgálati lakást, de a lakóhelyéről jár be dolgozni egy másik településre, jogosult lehet a munkába járás költségtérítésére. Ennek mértéke a vonatkozó kormányrendeletek alapján kilométerenként meghatározott összeg, vagy a bérlet 86%-ának térítése tömegközlekedés esetén. A rendőrök esetében ez törvény szerint ugyanúgy jár, mint bármely munkavállalónak, a munkáltató (Rendőrség) téríti meg.
• Egészségügyi ellátás: A hivatásos állomány tagjai a társadalombiztosítás keretén túlmenően jogosultak bizonyos kiegészítő egészségügyi szolgáltatásokra is. A rendőrségnek vannak saját egészségügyi szolgálatai (rendőrorvosok, alkalmasság-vizsgálatok), illetve a szolgálat során bekövetkezett sérülések, betegségek esetén külön ellátást biztosítanak. Ezen felül a cafeteria egy részét sokan egészségpénztárba irányítják, ami további biztonságot nyújt.
• Kedvezményes üdültetés: A Belügyminisztérium üdülői (pl. Balaton partján) a rendőrség állománya által is igénybe vehetők kedvezményes áron. Vannak rendőrszakszervezeti üdülők is. Ezek a juttatások nem képezik a fizetés részét, de a szociális juttatások körébe tartoznak, javítva a munka-magánélet egyensúlyt.

Összegzés, avagy mennyi a fizetése egy rendőrnek 2025-ben Magyarországon?

2025-re a magyar rendőrök bére az elmúlt évek emelései nyomán mérsékelten javult, de még mindig kihívást jelent a pálya anyagi vonzerejének biztosítása. Egy kezdő járőr ~nettó 270 ezer Ft körül visz haza, míg egy 20 éve szolgáló tiszt ennek akár a többszörösét is megkeresheti a pótlékokkal együtt.

A fizetési struktúra világos rangalapú sávokra tagolódik, de a megélhetési költségek emelkedése és a versenyszféra bérei erős versenyt támasztanak. A különféle pótlékok (szolgálati idő, veszélyesség, éjszakai, készenléti stb.) némileg képesek növelni a jövedelmet, és elismerik a rendőri munka sajátos igénybevételét.

Emellett a túlóradíjak és egyéb juttatások (cafeteria, ruhapénz, lakhatási támogatás) további fontos elemei a teljes kompenzációs csomagnak.

Mindezek ellenére a rendőrhiány problémája továbbra is fennáll – ahogy a rendőri szakszervezetek is rámutatnak, nem pusztán a gazdaság elszívó hatása, hanem elsősorban a bérszínvonal és a korábbi nyugdíjkedvezmények megszüntetése áll a háttérben. A kormány ígérete szerint a rendőrök illetménye a jövőben is fokozatosan emelkedik majd, így 2025-ben és azt követően további korrekciók várhatók.

A rendőri hivatás megbecsültsége nem csak presztízs, hanem anyagi kérdés is – a versenyképes fizetés és juttatási csomag elengedhetetlen ahhoz, hogy elegendő fiatal válassza ezt a pályát, és a tapasztalt szakemberek is pályán maradjanak a közbiztonság szolgálatában.

Források: Az elemzés összeállításához felhasználtuk a témában megjelent sajtóhíreket, hivatalos közleményeket és jogszabályi hátteret, többek között: a Telex és Economx cikkeiből származó információkat a rendőri bérek alakulásáról, a Növekedés.hu-n közölt ORFK-s adatokat a pályakezdő rendőrök illetményéről és juttatásairól, továbbá a parlamenti információs füzet vonatkozó részleteit a pótlékok rendszeréről és szakszervezeti tájékoztatókat (pl. FRSZ, TMRSZ) a ruhapénzről és lakhatási támogatásról.