Milyen fizetéseket adnak Ausztriában 2025-ben?

Az osztrák bérezési szint európai viszonylatban is jónak számít, és az utóbbi években folyamatos emelkedést mutat. A medián bér – vagyis az az érték, amelynél a munkavállalók fele többet, fele kevesebbet keres – a pontosabb képet adja a „tipikus” fizetésről, mint az átlagbér (melyet a kiugróan magas fizetések felfelé torzíthatnak). 2023-ban egy teljes munkaidőben dolgozó osztrák medián bruttó éves jövedelme nagyjából 55 000 euró volt, amely már tartalmazza a szokásos 13. és 14. havi fizetést, valamint az esetleges bónuszokat.

TL;DR (röviden)

2025-ben Ausztriában a medián éves bruttó bér körülbelül 55 000 euró (a 13. és 14. havi fizetéssel együtt), de az összegek ágazatonként és régiónként jelentősen eltérnek. A legmagasabb béreket a banki, IT, gyógyszeripari és orvosi szektorokban kínálják, míg a vendéglátásban, kiskereskedelemben és takarításban alacsonyabbak. A nők átlagosan 18.4%-kal kevesebbet keresnek, ami részben az ágazati elhelyezkedésből, részben pedig a nehezen mérhető tényezőkből ered. A nagyvállalatok (5000+ fő) medián bére kb. 63 750 euró, míg a kisebb cégeknél kb. 51 000 euró. Regionálisan Bécs és Nyugat-Ausztria kínálja a legmagasabb béreket, míg a vidéki régiókban alacsonyabbak. Ausztriában nincs törvényes minimálbér, de a kollektív szerződések által meghatározott minimum kb. 1700 euró/hónap (évi ~23 800 euró), ami lényegesen magasabb a legtöbb más európai országban.

• A medián éves bruttó bér 2025-ben ~55 000 euró
• A legjobban fizető szektor Ausztriában a bankszektor és pénzügyi szolgáltatások
• A legkevesebbet a vendéglátásban és szállodaiparban lehet keresni
• Nemek közötti bérkülönbség ~18,4%
• A cég mérete is befolyásolja a fizetések szintjét
• Regionális és tartományi különbségek (Bécs és Nyugat-Ausztria a legmagasabbak)

Ez havi bontásban körülbelül 4500 euró bruttó keresetnek felel meg. Összehasonlításképpen: hivatalos adatok szerint (a részmunkaidősöket is beleértve) az összes osztrák munkavállaló bruttó mediánbére 2023-ban ~35 300 euró volt, ami 7,6%-os emelkedés az előző évhez képest. A növekedés hátterében a munkaerőpiaci kereslet és az infláció miatti béremelések állnak.

Az osztrák bérek sajátossága a bérösszetétel. A legtöbb munkaszerződésben a havi alapbér mellett szerepel egy 13. havi (általában nyári) és egy 14. havi fizetés (karácsonyi) is, melyeket hagyományosan jutalomként adnak, és kedvezőbb adózásúak. Emellett sok ágazatban elterjedtek a teljesítményarányos prémiumok és jutalékok is (például értékesítésben vagy vezetői szinteken). Ezek az extra juttatások jelentősen megdobhatják az éves keresetet. Fontos kiemelni a mediánbér jelentőségét: mivel a medián az „középső” értéket mutatja, nem torzítják a statisztikát a néhány nagyon magas fizetésű (pl. felsővezetők) adatai – így reálisabb képet kapunk egy átlagos munkavállaló várható keresetéről.

Ausztriában a medián és az átlagos kereset közötti különbség is jelzi a jövedelmek eloszlását. A Stepstone 2025-ös jelentése alapján a legjobban kereső 25% átlagosan ~71 ezer eurót visz haza évente, míg a legalsó 25% átlagosan ~43 500 eurót – vagyis a jövedelmek jelentős, de nem kirívóan szélsőséges szórást mutatnak. Még a legalacsonyabb fizetésű munkakörökben is viszonylag magas az éves kereset: például egy takarító is megkereshet évi ~30 000 eurót bruttóban (kb. 12 millió forintot) Ausztriában. Ezek a számok jól mutatják, hogy 2025-ben Ausztriában a munkavállalók többsége a magyar szintnél jóval magasabb bérre számíthat, még az alacsonyabb képzettséget igénylő állásokban is.

Iparági különbségek

Az osztrák munkaerőpiacon jelentősek az ágazatok közötti bérkülönbségek. Vannak kifejezetten magas fizetésű szektorok, míg más területeken jóval alacsonyabbak a bérek. A legmagasabb mediánbért kínáló területek jellemzően azok, ahol magas a hozzáadott érték, szaktudást igényel a munkaerő, és erős a piaci kereslet. Ezzel szemben az alacsonyabb bérezésű ágazatokban gyakran alacsonyabb képzettséget igénylő vagy részmunkaidős/idényjellegű munkák dominálnak.

A friss adatok szerint a legjobban fizető szektor Ausztriában a bankszektor és pénzügyi szolgáltatások: itt a medián bruttó éves bér kb. 71 750 euró. Szorosan követi az informatikai szektor, ahol a medián éves bér ~69 000 euró, majd a gyógyszeripar ~68 500 euró mediánnal. Hasonló nagyságrendben mozog a vegyipar és olajipar (~68 000 euró) és a gép- és berendezésgyártás (~66 750 euró) mediánbére is. Ezek az ágazatok képezik az élmezőnyt.

Ezzel szemben a legkevesebbet a vendéglátásban és szállodaiparban lehet keresni, ott a mediánbér csak 43 000 euró évente. Szintén az alacsonyabb fizetésű szektorok közé tartozik a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat és kertészet (47 000 euró), valamint a szabadidő, turizmus, kultúra területe (~50 000 euró medián). Összefoglalva: míg a pénzügyi, technológiai és ipari területeken jellemzően 65–70 ezer euró körüli vagy afeletti éves fizetések várhatók, addig a turizmusban, vendéglátásban és mezőgazdaságban ennek nagyjából fele-kétharmada.

Nemcsak ágazatonként, hanem szakmák szerint is nagy a szórás. Összesítve a legmagasabb jövedelmű foglalkozási csoport Ausztriában az orvosoké: az orvosok éves mediánbére ~109 750 euró, ami kiemelkedően magas érték. (Ezen belül például a főorvosok kereshetik a legtöbbet, átlagosan akár 130 ezer euró körül.) A második helyen a menedzserek állnak ~72 750 eurós medián fizetéssel, harmadik pedig a banki, pénzügyi és biztosítási szektor szakemberei ~70 250 euróval.

Ezek alapján jól látszik, hogy a vezetői szint és a magas szaktudást igénylő értelmiségi foglalkozások viszik haza a legtöbbet. Magas még az IT-területen dolgozók bére is (az informatikai szektor ugye ~69 ezer eurós mediánt mutat). Ezzel szemben a legalacsonyabb bérek a takarítás, egyszerű szolgáltatások, illetve a vendéglátás területén vannak – ezekben az átlagos éves kereset már a 30–40 ezer eurós sávban mozog.

Mi magyarázza ezeket az iparági bérkülönbségeket?

Egyrészt a piaci értékteremtés és profitabilitás: a banki szektor vagy a gyógyszeripar magas bevételtermelő képességű, így a vállalatok megengedhetik a magasabb béreket. Másrészt a szakemberhiány és a szaktudás is fontos tényező: az IT vagy mérnöki területeken nagy a kereslet a képzett munkaerőre, ezért a cégek kénytelenek versenyképes fizetéssel odacsábítani és megtartani a dolgozókat. Ezzel szemben a vendéglátásban vagy kiskereskedelemben a pozíciók betöltéséhez általában alacsonyabb végzettség is elegendő, a munkaerő könnyebben pótolható, így a bérek is alacsonyabbak.

Gyakran ezekben az ágazatokban részmunkaidő vagy szezonális foglalkoztatás is jellemző, ami lefelé húzza az éves jövedelmeket. Emellett a munkakörülmények és munkaidő is hat: a vendéglátásban hosszú, változó munkaidővel járó állások vannak, amiket csak alacsonyabb bérszinten hajlandók vállalni az emberek. Összességében tehát a bérszintet meghatározza az ágazat gazdasági ereje, a szükséges szaktudás szintje és a munkaerőpiaci kereslet-kínálat alakulása. Nem véletlen, hogy a magasabb végzettségű munkaerőt igénylő területek lényegesen jobb kereseti lehetőségeket nyújtanak, míg az alacsony bérezésű ágazatokban sokszor nő a részmunkaidő és a női foglalkoztatottak aránya, ami szintén csökkenti az ottani átlagbéreket.

Nemek közötti bérkülönbségek

Ausztriában – csakúgy, mint más országokban – megfigyelhető a férfiak és nők fizetése közötti különbség, az úgynevezett gender pay gap. Bár az elmúlt években történtek előrelépések, még mindig jelentős az eltérés. A Eurostat adatai alapján 2022-ben az osztrák nők átlagosan 18,4%-kal kerestek kevesebbet órabér szinten, mint a férfiak, ami az EU-átlagnál (12,7%) jóval magasabb különbség. Ez az érték az egyik legmagasabb az EU-ban, vagyis Ausztria sajnos az élen jár a nemek közötti bérszakadék tekintetében.

Fontos azonban megvizsgálni, miből adódik ez a különbség, mely része magyarázható objektív tényezőkkel, és mekkora az, amire nehéz elfogadható magyarázatot találni (ez utóbbit tekinthetjük akár közvetett diszkriminációnak is). A statisztikák szerint az osztrák nők jellemzően kevesebbet keresnek ugyanabban a beosztásban is, de a különbség nagy része abból fakad, hogy a nők és a férfiak eltérő ágazatokban és pozíciókban dolgoznak. A teljes munkaidőben foglalkoztatott osztrák nők medián éves bére kb. 12,5%-kal alacsonyabb, mint a férfi kollégáké – abszolút értékben ez évente ~7100 euró mínuszt jelent a nők javára.

Ennek egyik fő oka, hogy a nők gyakrabban dolgoznak alacsonyabb bérű szakmákban, illetve ritkábban töltenek be vezető pozíciókat. Például a szolgáltató szektorban és a részmunkaidős állásokban nagyobb arányban találunk nőket, míg a magasabb fizetésű műszaki és vezetői területeken alulreprezentáltak. Ezek a strukturális tényezők – az ágazati és munkaköri szegregáció – a bérszakadék egy részét megmagyarázzák.

A teljes bérkülönbségnek azonban csak egy része vezethető vissza ilyen objektív tényezőkre. A Statistik Austria egyik elemzése kimutatta, hogy a nemek közötti bérkülönbségnek csak körülbelül egyharmada magyarázható olyan változókkal, mint az ágazat, a foglalkozás, az életkor, a vállalatnál eltöltött idő vagy a munkaidő mértéke. Konkrétan a 2018-as adatok alapján a ~20,4%-os bruttó bérkülönbségből mindössze ~6,4 százalékpont volt statisztikailag indokolható ezekkel a tényezőkkel.

A fennmaradó kétharmadnyi különbség – ~14 százalékpont – nem magyarázható pusztán objektív mutatókkal. Ez arra utal, hogy a nők még hasonló adottságok mellett is kevesebbet keresnek a férfiaknál, ami mögött közvetett megkülönböztetés, az üvegplafon jelenség, béralku-készségbeli különbségek, vagy egyéb nehezen mérhető tényezők húzódhatnak.

Az osztrák kormányzat és a munkaadói oldal is tett lépéseket a gender pay gap csökkentésére (pl. békifizetési átláthatósági intézkedések, a nők STEM pályákra ösztönzése stb.), de a különbség továbbra is makacsul magas. Összefoglalva: a nők bére átlagosan jóval alacsonyabb, ami részben strukturális okokra vezethető vissza, ugyanakkor jelentős része máig megmagyarázatlan különbség, azaz további erőfeszítések szükségesek az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megvalósításához.

Vállalati méret hatása

Érdekes jelenség, hogy a cég mérete is befolyásolja a fizetések szintjét. Ausztriában általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál magasabb béreket fizet – a cégméret és a mediánbér együtt mozog. A legfrissebb adatok szerint az 5000 főnél többet foglalkoztató nagyvállalatoknál a medián bruttó éves bér kb. 63 750 euró, míg a 50 fő alatti kis cégeknél ennek jóval alacsonyabb, kb. 51 000 euró. Ez majdnem 25%-os különbség a nagyok javára. Természetesen a közepes méretű vállalatok (pl. néhány száz fős cégek) esetében a medián fizetés valahol a két szélső érték között alakul, de a trend egyértelmű: a dolgozók vállalati mérettel együtt növekvő bérre számíthatnak.

Miért keresnek többet a nagyobb cégeknél?

Ennek több oka is lehet. Egyrészt a nagyvállalatok gyakran tőkeerősebbek, magasabb a termelékenységük és a bevételük dolgozónként, így nagyobb mozgásterük van a magasabb bérek kifizetésére. Másrészt a nagyobb cégeknél jellemzőbb a kollektív szerződések és a szakszervezeti jelenlét ereje – ezek révén a dolgozók jobb bértárgyalási pozícióban vannak, és a bértarifák gyakran sávosan emelkednek a vállalat méretével. Továbbá a nagy cégek sokszor vonzóbb juttatási csomagokat (pl. bónuszok, cafeteria, képzések) is kínálnak, ami megjelenik a bruttó jövedelemben.

A kisebb cégek ezzel szemben gyakran szűkösebb erőforrásokkal bírnak, kevésbé formálisak a bérstruktúrák, és közelebb mozognak a minimálbér szintjéhez. Emellett a nagyvállalatoknál gyakoribbak a magasabb hozzáadott értékű pozíciók (pl. specialisták, vezetők), míg a kicsiknél több az alacsonyabb bérkategóriájú munkakör. Mindezek a tényezők eredményezik, hogy egy több ezres multihoz csatlakozva általában magasabb fizetés várja a munkavállalót, mintha egy kis családi vállalkozásnál dolgozna.

Regionális és tartományi különbségek

Ausztria nem csak gazdasági, de földrajzi szempontból is sokszínű, és ez a bérek regionális különbségeiben is megmutatkozik. Akárcsak Magyarországon, Ausztriában is Bécsben (a fővárosban) és környékén a legmagasabbak a fizetések, míg a távolabbi, vidéki tartományokban alacsonyabbak. A legfrissebb mediánbér adatok tartományonként a következők:

Medián bruttó éves kereset tartományonként (2025 körüli adatok):

Forrás: Stepstone kutatás, 2025 (medián bruttó fizetések tartományonként).

Jól látható, hogy a legmagasabb jövedelmek Bécsben és Nyugat-Ausztriában vannak, míg a legalacsonyabbak Kelet- és Dél-Ausztriában. Bécs vezeti a rangsort ~59 ezer eurós mediánnal, ami nem meglepő, hiszen ide koncentrálódnak a legnagyobb vállalatok központjai, a kormányzati intézmények és általában a magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások. A második helyen Salzburg áll (~57 ezer €), majd szorosan követi Vorarlberg (~56,75 ezer €). Érdekesség, hogy Vorarlberg egy viszonylag kis tartomány nyugaton, de erős ipari bázissal és Svájc közelségével, ami felhúzza a béreket. Szintén magasak a bérek Felső-Ausztriában (~56,5 ezer €), köszönhetően Linz iparváros (acél- és vegyipar) gazdasági erejének.

A sor másik végén Burgenland található (~51,8 ezer €), amely hagyományosan agrár jellegű és kevésbé iparosodott tartomány, valamint Karintia és Alsó-Ausztria (~53-54 ezer €) szintén a sereghajtók közé tartoznak. Ezekben a régiókban kevesebb a nagyvállalat és a magas fizetést nyújtó iparág (több a mezőgazdaság, könnyűipar), illetve némileg alacsonyabbak a megélhetési költségek is, amihez igazodnak a bérek.

Nem csak tartományi szinten, de a tartományi fővárosok szintjén is vannak eltérések. Általában véve elmondható, hogy a nagyvárosokban magasabbak a fizetések, mint a környező vidéki területeken. Például Linz, Felső-Ausztria fővárosa, mediánbér tekintetében ~59 500 euróval az egyik legjobban fizető város, kissé meg is előzi a hasonló méretű nyugat-ausztriai városokat. Linz ezzel éppenhogy maga mögé utasította Bregenzet (Vorarlberg tartományi székhelyét) is a bérek összevetésében. Bécset nem szokás a tartományi fővárosok között emlegetni (hiszen maga is tartomány), de nyilvánvaló, hogy méreténél és gazdasági súlyánál fogva kiemelkedik.

Graz (Stájerország fővárosa), Innsbruck (Tirol központja) vagy Klagenfurt (Karintia székhelye) szintén magasabb fizetési szintet képviselnek, mint az őket körülvevő kisebb települések – noha konkrét számok itt nem állnak rendelkezésre, általánosságban elmondható, hogy a tartományi fővárosok mediánbérei megközelítik a fenti tartományi átlagok felső határát.

A regionális bérkülönbségeket a gazdasági szerkezet és a helyi munkaerőpiac határozza meg: Bécs és környéke a szolgáltatások és finanszírozás központja, míg Nyugat-Ausztriában sok az exportorientált ipar (Vorarlberg textil- és elektronikai ipar, Felső-Ausztria acélipar), illetve a turizmus (Tirol, Salzburg), ami bizonyos szektorokban magas keresletet és bérszintet generál. Kelet-Ausztria vidéki részein ezzel szemben több az agrár- és feldolgozóipari munkahely, valamint az ingázók (pl. Alsó-Ausztriából sokan Bécsbe járnak dolgozni), így a helyben elérhető állások bérei alacsonyabbak. Összességében tehát jelentős, akár 10-15%-os különbségek is adódhatnak attól függően, mely tartományban vagy városban dolgozik valaki.

Szakmák részletes bérezése

A nagy számok és ágazati adatok mellett érdemes megnézni konkrét szakmák esetében is, hogy mennyi a jellemző éves kereset Ausztriában. A Stepstone átfogó felmérése részletesen vizsgálta egyes pozíciók mediánfizetését. Íme néhány példa különböző területekről, amelyek jól érzékeltetik a skálát:

• Építésvezető (építőipar) – ~62 750 € medián éves bruttó bér
• Munkavédelmi szakember (építőipar/ipar) – ~62 000 €
• Ápoló (egészségügy) – ~53 250 €
• Radiológiai asszisztens (egészségügy) – ~61 750 € (nem orvos, kórházi diagnosztikai terület)
• Eladó, bolti eladó (kereskedelem) – ~38 000 €
• Boltvezető (kereskedelem) – ~50 500 €
• E-kereskedelmi szakember – ~50 000 € (webshop / online kereskedelem)
• Kőműves (kékgalléros szakmunkás) – ~46 500 €
• Asztalos (kézműipar) – ~42 500 €
• Kertész (mezőgazdaság) – ~36 250 €

(Az adatok medián bruttó éves fizetésekre vonatkoznak, 13. és 14. havi fizetéssel együtt).

Látható, hogy a fizetések nagysága erősen függ a munkakörtől és a szükséges képzettségtől. Az építőiparban például egy építésvezető vagy egy munkavédelmi mérnök igen felelősségteljes pozíciót tölt be – több millió eurós projekteket, építkezéseket irányítanak, beosztottakat koordinálnak, és gondoskodnak a biztonságos munkavégzésről. Ennek megfelelően a bérük is magas, ~62 ezer euró körüli, hiszen a szaktudásuk és felelősségük nagy. Az egészségügyben az ápolók bére ~53 ezer euró, ami jóval az országos medián felett van – ez is mutatja, hogy Ausztriában megbecsülik a nővéreket anyagilag is, bár a munkaerőhiány miatt ez a bérszint folyamatos emelkedésben van.

A kórházi radiológiai technikusok/asszisztensek (akik nem orvosok, de speciális szakképzettségük van pl. röntgen, CT, MRI kezelése) medián fizetése ~61 750 €, ami kiemelkedő a nem doktori végzettségű egészségügyi dolgozók között. Ez jelzi, hogy a technikai tudást igénylő egészségügyi munkakörökben (pl. aneszteziológiai asszisztens, radiológiai asszisztens) nagyon jól lehet keresni Ausztriában – részben a szakképzett munkaerő iránti nagy kereslet miatt.

A kereskedelmi szektorban nagy a szórás a pozíciótól függően: egy bolti eladó mediánbére ~38 ezer €, ami az országos medián alatt van, viszonylag alacsony szint (bár még így is kb. 3 000 € bruttó havonta, 14 havi fizetéssel). Ezzel szemben egy üzlet boltvezetője már ~50 500 €-t keres átlagosan, ami jóval magasabb – a vezetői felelősség és tapasztalat itt jelentős bérprémiumot jelent. Az e-kereskedelmi specialisták (pl. webshop menedzserek, online marketingesek) mediánja ~50 ezer € körül van, ami mutatja, hogy a digitális kereskedelemben is versenyképes fizetések vannak, feltehetően a digitalizációs készségek iránti igény miatt.

A kékgalléros szakmunkák közül is látható néhány példa: egy kőműves ~46 500 €-t keres mediánban, ami elég tisztes összeg egy szakmunkásnak. A asztalosok ~42 500 € körül keresnek, míg egy kertész ~36 250 €-t. Ezek a különbségek részben abból fakadnak, hogy az építőipari szakmák (pl. kőműves) nehezebb fizikai munkát és hosszabb munkaidőt jelentenek, gyakran szűkös a munkaerő, így feljebb mentek a bérek.

A kertészként dolgozók viszont sokszor szezonálisan foglalkoztatottak és alacsonyabb bérezésű közszolgáltatásokban (pl. parkfenntartás) helyezkednek el, ami magyarázza a viszonylag alacsonyabb számot. Mindazonáltal még ezek a fizetések is jóval meghaladják a magyarországi hasonló munkakörök jövedelmét.

Érdemes kiemelni, hogy a fenti számok mediánértékek, tehát a tapasztaltabb, hosszú ideje a pályán lévő szakemberek ezeknél többet is kereshetnek, míg a pályakezdők kevesebbet. Például egy építésvezető esetében a 60 ezer eurós medián azt jelenti, hogy sokan keresnek 70-80 ezret is, főleg nagyobb projekteken vagy vezető beosztásban. Ugyanakkor a fiatalabb építésvezetők 50 ezer euró alatt is lehetnek kezdetben. Hasonlóan, egy kiemelkedően jó szakmunkás mester (pl. keresett asztalos) túlórákkal és saját ügyfélkörrel a háta mögött a medián felett is kereshet.

A munkakörön belüli bérsávokat olyan tényezők befolyásolják, mint a tapasztalat, végzettség, extra szaktudás (pl. nyelvtudás), felelősségi kör (vezet-e csapatot az illető), valamint a cég mérete és földrajzi elhelyezkedése (ld. előző pontok). Összességében azonban elmondható, hogy 2025-ben Ausztriában még a fizikai és szolgáltató szakmákban is meg lehet élni tisztességesen, a diplomás és magas szakképzettségű pozíciók pedig kiemelkedően jól fizetnek.

Minimálbér és kollektív szerződések

Ausztriában nincs törvényben rögzített általános minimálbér, ellentétben például Magyarországgal vagy Németországgal. Ennek oka, hogy a béreket döntő többségében ágazati kollektív szerződések szabályozzák. A munkáltatók és munkavállalók érdekképviseletei (szociális partnerek) minden jelentősebb iparágban megállapodnak egy kötelező érvényű bértarifáról, amely kiterjed az adott szektor szinte összes cégére. Ennek eredményeként az osztrák munkavállalók kb. 95%-a kollektív szerződés hatálya alá tartozik, tehát gyakorlatilag majdnem mindenkire érvényes valamilyen minimálisan fizetendő bér az adott szakmában vagy iparágban.

A kollektív szerződések által meghatározott minimálbér jellemzően legalább bruttó 1700 euró havonta, mégpedig évi 14 kifizetés formájában. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb ágazatban a legalacsonyabb fizetési kategória is garantál 14 x 1700 = 23 800 euró bruttó éves bért. Ha ezt 12 hónapra vetítjük, az kb. 1983 euró havi bruttónak felel meg, ami forintban nagyjából 810 ezer Ft (2025 eleji árfolyamon). Tehát effektíve ennyi a „minimálbér” Ausztriában anélkül, hogy törvény mondaná ki – egyszerűen a szociális partnerek alkupozíciója és hagyománya biztosítja ezt a szintet.

Fontos megjegyezni, hogy ez egy minimum tarifa, a gyakorlatban a legtöbb dolgozó ennél többet keres, de ennél kevesebbet legálisan csak nagyon speciális esetekben (pl. tanulószerződéses gyakornok, gyakorlati idejét töltő diák) lehet fizetni.

Az osztrák kollektív szerződéses rendszer olyan erős, hogy sokáig nem is merült fel az egységes állami minimálbér igénye. 2017–2018 körül a szociális partnerek országos célként tűzték ki a 1700 eurós kollektív minimálbér bevezetését minden ágazatban, és mára ez nagyrészt megvalósult. Ez azt is jelenti, hogy Ausztriában gyakorlatilag nem fordul elő a teljes munkaidős dolgozói szegénység, hiszen aki teljes állásban van, az a legrosszabb esetben is megkeresi a 1700 eurós bruttót 14-szer egy évben. (Persze részmunkaidőnél arányosan kevesebb jár.)

Összehasonlításképp: Németországban van törvényes minimálbér, 2024-ben óránként 12,00 € (ami havi ~2080 € 12 havi fizetéssel), Magyarországon 2024-ben ~619 € volt a havi minimálbér. Ehhez képest az osztrák minimálbér-szint a maga ~1980 € effektív havibérével kiemelkedően magas.

Mindez a kollektív alkuk magas lefedettségének köszönhető: Ausztria azon kevés országok egyike, ahol szinte minden munkáltató tagja a Gazdasági Kamarának, és ezáltal kötelező rájuk nézve a kollektív szerződések betartása. Az erős érdekképviseleti rendszernek ez az eredménye a stabil és viszonylag magas bérminimum. Tehát bár nincs egyetlen számba foglalva a „nemzeti minimálbér”, a gyakorlatban a munkavállalók túlnyomó többsége védve van a rendkívül alacsony bérektől.

Nemzetközi összehasonlítás

Felmerül a kérdés, hogy Ausztria bérezési szerkezete hogyan viszonyul Németországéhoz, hiszen a két szomszédos német nyelvű ország gazdasága sok tekintetben hasonló. Érdekes módon a legújabb adatok azt mutatják, hogy Ausztriában valamivel magasabbak a medián keresetek, mint Németországban. A teljes német munkavállalói körben a medián bruttó éves bér kb. 45 800 euró volt (2023 körül) – fontos megjegyezni, hogy ez csak 12 havi fizetést tartalmaz, mivel Németországban nincs általános 13. havi fizetés.

Ezzel szemben az osztrák ~55 000 eurós medián már magában foglalja a 14 havi kifizetést. Ha az osztrák adatot „korrigáljuk” 12 hónapra, akkor kb. 47 ezer euró jönne ki, ami így is egy hajszállal meghaladja a német szintet. Összességében tehát elmondható, hogy az osztrák bérek versenyképesek, sőt bizonyos mutatókban meg is előzik a németországiakat.

Mindkét országban hasonló tendencia, hogy a magas végzettséget és szakértelmet igénylő pályák fizetnek a legjobban. Németországban is az orvosok vezetik a kereseti rangsort, medián bruttó ~98 750 eurós éves jövedelemmel – ez valamivel elmarad az osztrák orvosok ~109 750 eurós mediánjától. (Megjegyzés: a német adat nem számít külön 13. és 14. havit, de sok helyen ott is van karácsonyi pénz, így a tényleges különbség kisebb lehet.) Ausztriában az orvosok után a menedzserek és a pénzügyi szektor következik, míg Németországban az orvosok után a banki és biztosítási terület mediánja kb. 59 500 euró, majd a mérnököké ~58 500 euró és a vezetési tanácsadóké ~58 250 euró.

Vagyis a top szakmák listája hasonló, bár az osztrák menedzserek (72,7 ezer €) jóval többet keresnek átlagban, mint a németországi menedzsment-tanácsadók ~58 ezer €-ja. Mindkét országban a legalacsonyabb fizetések a vendéglátásban és a kiskereskedelemben vannak: Németországban ezek mediánja ~37–38 ezer euró, ami jelentősen elmarad az osztrák hasonló ágazatok ~43–47 ezer eurós szintjétől. Tehát Ausztriában még a legkevésbé fizető szektorokban is kb. 6-10 ezer euróval magasabb a medián bér évente, mint Németországban.

Néhány konkrét összehasonlítás a két ország között:

• Orvosok (medián éves bruttó) – Ausztria: ~109 750 €, Németország: ~98 750 €
• Banki/Pénzügyi szektor – Ausztria: ~70 000 €, Németország: ~59 500 €
• Vendéglátás (szálloda, étterem) – Ausztria: 43 000 €, Németország: ~37 250 € medián
• Kiskereskedelem – Ausztria: ~38–50 000 € (eladó vs. boltvezető) medián, Németország: ~37 750 € (átlagosan a kereskedelmi szektorban)

Megjegyzés: A fenti osztrák adatok 14 havi bérrel értendők, míg a német mediánok 12 havi kifizetésre vonatkoznak.

Milyen tényezők állnak a különbségek mögött? Az egyik kulcsok a már említett kollektív szerződések. Ausztriában szinte mindenkire kiterjed a kollektív alku, míg Németországban korántsem. Míg Ausztriában ~98% a kollektív szerződések lefedettsége, addig Németországban csak kb. 54% a munkavállalók aránya, akire érvényes kollektív megállapodás jut. Ez azt eredményezi, hogy Németországban sokkal több a „kibúvó” a bérmegállapodások alól, így különösen a szolgáltató szektorban és a kisebb cégeknél alacsonyabb bérek is előfordulnak.

Bár Németország 2015-ben bevezette a törvényes minimálbért (jelenleg 12 €/óra, ami kb. 25 ezer € éves full-time bér), ez a szint még mindig elmarad az osztrák kollektív minimálbérektől, és a német munkaerőpiac alsó szegmensében sokáig létezett egy kiterjedt alacsony bérű foglalkoztatási szektor. Ausztriában ezzel szemben a kollektív szerződések magasra tolták a bérpadlót, ami a mediánbért is feljebb húzza.

Másrészt gazdasági szerkezetbeli különbségek is vannak. Németország egy hatalmas ipari bázissal rendelkező ország, ahol sok a közepes jövedelmű feldolgozóipari állás és egyben sok az alacsony bérezésű szolgáltató is (gondoljunk a német kiskereskedelmi és logisztikai óriásokra). Ausztria kisebb gazdaság, erős szolgáltatási szektorral (idegenforgalom, bankok, ingázó munkaerő), és bár szintén jelentős az ipar (pl. autóipari beszállítók, acél, vegyipar), a munkapiaca talán kevésbé polarizált.

A magasan képzett szakemberek (pl. orvosok, mérnökök, IT-szakértők) iránt mindkét országban nagy a kereslet, de Ausztriában – részben a kisebb kínálat miatt – néha még magasabb bérrel igyekeznek megtartani őket. Például egyes hiányszakmákban (mint az orvosoknál is láttuk) az osztrák bérek vetekszenek a németországiakkal, sőt felül is múlják azokat, hogy elkerüljék az elvándorlást Svájcba vagy máshová.

A két ország bérezési struktúrájának hasonlóságai közé tartozik, hogy mindkettőben jelentős a szektorális bérkülönbség (a high-tech, finanszírozás jobban fizet, mint a vendéglátás), és hogy a diplomás vs. nem diplomás keresetek között nagy az eltérés. Továbbá mind Ausztriára, mind Németországra igaz, hogy a bérnövekedés ütemét az utóbbi időben az infláció és a szakképzett munkaerő hiánya pörgette fel.

Összegzés - Mennyit lehet keresni Ausztriában 2025-ben

Ausztriában összességében nagyon jól lehet keresni, a bérek reálértéken is emelkedtek. A mediánfizetés közel 55 ezer euró, ami nemzetközi összehasonlításban is versenyképes. Természetesen nagy a szórás aszerint, hogy valaki milyen iparágban, milyen pozícióban, mekkora cégnél és az ország mely részén dolgozik – a fenti pontokban bemutatott tényezők mind befolyásolják a kereseti kilátásokat. Az azonban biztos, hogy Ausztria továbbra is vonzó célpont a munkavállalók számára a stabil gazdaság és a korrekt bérezés miatt.

Aki 2025-ben Ausztriában vállal munkát, az számíthat a 13. és 14. havi fizetésre, az erős kollektív szerződések védelmére és arra, hogy akár jóval az otthoni átlag felett kereshet – természetesen a magasabb megélhetési költségek mellett. A lényeg: „Mennyit lehet keresni Ausztriában?” – a megfelelő szektorban és pozícióban nagyon sokat, de átlagosan is többet, mint a legtöbb európai országban. A pontos összeg pedig attól függ, milyen területen, milyen szerepkörben és hol helyezkedünk el az alpesi országban.

Forrás

• Jährliche Personeneinkommen - STATISTIK AUSTRIA - Die Informationsmanager
• Allgemeiner Einkommensbericht 2024 im Überblick
• Einkommen und der Gender Pay Gap - Bundeskanzleramt Österreich
• EU countries with weak collective bargaining have lowest wages | ETUC