Fizetesek.comFizetesek.com - Fizetések Magyarországon 2025

Keresetek Magyarországon, 2025. február: Részletes Elemzés

Fizetesek.com publikálta 2025. 04. 21.-n
Tartalomjegyzék

Keresetek Magyarországon, 2025. február: Részletes Elemzés

I. Elemzés a KSH adatai alapján a magyarországi keresetekről 2025. elején

GYORSTÁJÉKOZTATÓ ALAPJÁN KÉSZÜLT ELEMZÉS

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2025. februári adatai alapján készült elemzés a magyarországi kereseti folyamatok összetett képét tárja fel.

  • A nominális bérek továbbra is erőteljesen, átlagosan 9,3%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, folytatva a korábbi hónapok dinamikus emelkedési ütemét.
  • Az 5,6%-os fogyasztóiár-növekedés mellett ez 3,5%-os reálkereset-emelkedést eredményezett, ami a vásárlóerő mérsékelt, de érezhető javulását jelzi egy év alatt.
  • Az átlagkereset (bruttó 661 400 Ft) és a mediánkereset (bruttó 533 600 Ft) közötti jelentős, mintegy 128 ezer forintos különbség továbbra is fennáll, ami a keresetek jobbra elnyúló eloszlására és számottevő jövedelmi egyenlőtlenségekre utal.
  • A mediánkeresetek növekedési üteme (bruttó +8,5%) némileg elmaradt az átlagétól, ami arra enged következtetni, hogy a bérnövekedés a magasabb jövedelműek körében volt erőteljesebb. Ezt támasztják alá a január-februári kvintilis adatok is, amelyek szerint a legfelső jövedelmi ötödbe tartozók keresete nőtt a leggyorsabban (+12,0%).
  • Szektorális szinten a nonprofit szektor mutatta a legmagasabb rendszeres bruttó átlagkeresetet (666 800 Ft) és a legdinamikusabb növekedést (+10,7%) februárban.
  • A kumulált január-februári adatokban a költségvetési szféra növekedése (+10,7%) jelentősen meghaladta a vállalkozásokét (+9,5%), ami részben a költségvetési szférát érintő év eleji bérrendezések hatását tükrözheti.
  • A közfoglalkoztatottak bére továbbra is jelentősen elmarad a nemzetgazdasági átlagtól, és növekedési ütemük is alacsonyabb (+7,6%).
  • Nemzetgazdasági ágak szerint óriási különbségek figyelhetők meg: az Információ, kommunikáció (1 100 000 Ft) és a Pénzügyi szolgáltatás (1 050 000 Ft) ágazatokban a bruttó átlagkereset több mint két és félszerese a Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (420 000 Ft) ágazatban mértnek. A legtöbb vizsgált ágazatban 10% feletti éves bérnövekedés volt tapasztalható februárban.
  • Az adatok enyhe csökkenést mutatnak az átlag- és mediánkeresetekben január és február között, ami havi szintű volatilitásra vagy szezonális hatásokra utalhat.
  • Összességében a magyarországi keresetek 2025 elején a nominális növekedés folytatódását, mérsékelt reálbér-emelkedést és tartósan fennmaradó, sőt potenciálisan növekvő jövedelmi egyenlőtlenségeket mutatnak.

II. A magyarországi keresetek áttekintése – 2025. február

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2025. április 17-én közzétett, 2025. februárra vonatkozó gyorstájékoztatója alapján a magyarországi keresetek alakulása az alábbiak szerint jellemezhető. Az adatok – eltérő jelzés hiányában – a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkoznak a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

Fő átlagkereseti mutatók

2025 februárjában a bruttó átlagkereset 661 400 forint volt. Ez az érték 9,3%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában mért szintet. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül számolva 439 800 forintot tett ki, amely szintén 9,3%-os növekedést jelent 2024 februárjához képest. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset 455 000 forint volt, éves növekedési üteme pedig 9,1%.

A bruttó és a kedvezmények nélküli nettó kereset azonos, 9,3%-os növekedési üteme a stabil adórendszerre utal ebben az időszakban. A kedvezményekkel számított nettó kereset némileg alacsonyabb, 9,1%-os növekedése arra enged következtetni, hogy az adókedvezmények (pl. családi kedvezmény) átlagos értéke vagy igénybevétele kissé lassabban nőtt, mint maga az alapbér az érintett munkavállalók körében, esetleg a kedvezményeket igénybe vevők aránya változott az előző évhez képest. Ez a finom különbség jelzi, hogy a célzott támogatások hatása nem feltétlenül követi tökéletesen az általános bérdinamikát.

Mediánkereset: A tipikus kereső jövedelme

A kereseti eloszlás jobb megértéséhez elengedhetetlen a mediánértékek vizsgálata. A bruttó mediánkereset 2025 februárjában 533 600 forint volt, ami 8,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó mediánkereset 370 700 forintot ért el, 8,8%-kal múlva felül az előző év azonos időszaki adatot.

Az átlag- és mediánkereset közötti rés

A bruttó átlagkereset (661 400 Ft) és a bruttó mediánkereset (533 600 Ft) között 127 800 forintos különbség mutatkozik februárban. Ez a jelentős eltérés – az átlag mintegy 24%-kal magasabb a mediánnál – egyértelműen jelzi a kereseti eloszlás jobbra elnyúló jellegét. Ez azt mutatja, hogy a magasabb jövedelműek viszonylag kis csoportja jelentősen felfelé húzza az átlagot a munkavállalók többségének keresetéhez képest. Ez a jelenség tartósan jellemzi a magyar bérstruktúrát, és a statisztikai hivatal által közölt átlagkeresetnél a társadalom jelentős része, egyes becslések szerint akár 75%-a, kevesebbet keres.

Figyelemre méltó, hogy a mediánkeresetek növekedési üteme (bruttó: +8,5%, nettó kedvezményekkel: +8,8%) kissé elmarad az átlagkeresetek növekedési ütemétől (bruttó/nettó kedvezmények nélkül: +9,3%, nettó kedvezményekkel: +9,1%). Amennyiben az átlagkereset gyorsabban nő, mint a medián, az arra utalhat, hogy a kereseti növekedés erőteljesebb a jövedelmi skála felső részén, ami potenciálisan tovább növelheti a jövedelmi különbségeket. Ez összhangban van a későbbi, kvintilis adatok elemzésével (VI. fejezet), amely a legmagasabb jövedelmi csoportban mutatja a leggyorsabb növekedést a január-februári időszakban.

Rendszeres és nem rendszeres kereseti elemek

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 632 500 forintra becsülhető 2025 februárjában, ami 9,4%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A teljes bruttó átlagkereset (661 400 Ft) és a rendszeres bruttó átlagkereset (632 500 Ft) közötti 28 900 forintos különbség a nem rendszeres kifizetések (bónuszok, prémiumok stb.) átlagos összegét jelenti munkavállalónként ebben a hónapban. Ezek a nem rendszeres elemek a teljes bruttó átlagkereset mintegy 4,4%-át tették ki 2025 februárjában.

A rendszeres keresetek némileg magasabb növekedési üteme (9,4%) a teljes keresetekéhez képest (9,3%) arra utalhat, hogy az alapbérek emelkedése kissé erőteljesebb volt a változó bérelemekhez viszonyítva 2024 februárjához képest, bár ez lehet statisztikai ingadozás eredménye is. A rendszeres és teljes keresetek megkülönböztetése fontos a mögöttes bérfolyamatok stabilabb értékeléséhez, kizárva az egyszeri, nagy kilengéseket okozó kifizetések (pl. fegyverpénz korábbi években) torzító hatását.

1. táblázat: Főbb magyarországi kereseti mutatók, 2025. február

Mutató Összeg (Ft/fő/hó) Változás (%, előző év azonos időszakához képest)
Bruttó átlagkereset 661 400 +9,3%
Nettó átlagkereset (kedvezmények nélkül) 439 800 +9,3%
Nettó átlagkereset (kedvezményekkel) 455 000 +9,1%
Bruttó mediánkereset 533 600 +8,5%
Nettó mediánkereset (kedvezményekkel) 370 700 +8,8%
Rendszeres bruttó átlagkereset 632 500 +9,4%
Reálkereset-változás - +3,5%
Fogyasztóiár-index változása (CPI) - +5,6%

Forrás: KSH adatok alapján

III. Reálkeresetek alakulása és inflációs környezet

Miközben a nominális keresetek jelentős, 9% feletti növekedést mutattak 2025 februárjában az előző évhez képest, a munkavállalók vásárlóerejének tényleges változását a reálkeresetek alakulása tükrözi, amely figyelembe veszi az infláció hatását.

Az inflációs környezetet vizsgálva, a fogyasztói árak átlagosan 5,6%-kal voltak magasabbak 2025 februárjában, mint egy évvel korábban. Ez az inflációs ráta, bár mérséklődést mutat a korábbi csúcsokhoz képest, továbbra is jelentős tényező a háztartások költségvetésében.

A nominális keresetek növekedését (pl. bruttó átlagkereset +9,3%) és az inflációt (5,6%) figyelembe véve a reálkereset 2025 februárjában 3,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy a bruttó átlagkereset nominális növekedésének több mint a felét felemésztette az árak emelkedése ebben a hónapban. A 3,5%-os reálbér-növekedés kézzelfogható, de mérsékelt javulást jelent az átlagos vásárlóerőben egy év alatt. Ez a pozitív tendencia fontos a háztartások életszínvonala szempontjából, különösen azokat a korábbi időszakokat követően, amikor a magas infláció a reálkeresetek csökkenéséhez vezetett (például 2022 októberében a reálkereset még 2,2%-kal csökkent a 21,1%-os infláció mellett).

A vásárlóerő tartós helyreállításához és a belső kereslet érdemi élénkítéséhez azonban a pozitív reálbér-növekedés fennmaradása szükséges a következő időszakban is. A jelenlegi 3,5%-os ütem önmagában valószínűleg nem elegendő a fogyasztói bizalom és a lakossági költések drámai fellendítéséhez, különösen, ha a háztartások továbbra is óvatosak és inkább megtakarításaikat növelik.

IV. Szektorális kereseti elemzés

A nemzetgazdasági átlagok fontos tendenciákat mutatnak, de elfedhetik a különböző gazdasági szektorok – vállalkozások, költségvetési szervek és nonprofit szervezetek – közötti jelentős különbségeket. E szektorok eltérő finanszírozási modellekkel, szabályozási környezettel és piaci feltételekkel működnek, ami eltérő bérdinamikát eredményezhet.

Rendszeres bruttó átlagkeresetek szektoronként (2025. február)

A rendszeres (nem rendszeres elemek nélküli) bruttó átlagkereseteket vizsgálva 2025 februárjában a következő kép rajzolódik ki:

  • Vállalkozási szektor: 630 600 Ft (+9,3% éves növekedés).
  • Költségvetési szektor: 626 400 Ft (+9,3% éves növekedés).
  • Nonprofit szektor: 666 800 Ft (+10,7% éves növekedés).

Ebben a hónapban a nonprofit szektorban volt a legmagasabb a rendszeres bruttó átlagkereset és a leggyorsabb az éves növekedési ütem. A nonprofit szektor gyakran foglal magában egészségügyi, oktatási és szociális szervezeteket, amelyek bérszintjét specifikus állami finanszírozás vagy szakpolitikai döntések befolyásolhatják. A magasabb szint és a kiugró, 10,7%-os növekedés jelentős bérkiigazításokra utalhat ebben a szférában. Érdekes módon a vállalkozási és a költségvetési szektorban a rendszeres bérek növekedési üteme pontosan megegyezett (9,3%), ami széles körű bérnyomásra vagy indexálási hatásokra utalhat az alapbérek tekintetében a gazdaság különböző területein.

Teljes átlagkeresetek szektoronként (2025. február)

Ha a teljes (rendszeres és nem rendszeres elemeket is tartalmazó) kereseteket vizsgáljuk februárra, a kép némileg módosul:

  • Vállalkozás: Bruttó 667 100 Ft (+9,0%); Nettó (kedv. nélkül) 443 600 Ft (+9,0%).
  • Költségvetés: Bruttó 637 500 Ft (+9,5%); Nettó (kedv. nélkül) 423 900 Ft (+9,5%).
  • Nonprofit: Bruttó 673 000 Ft (+10,7%); Nettó (kedv. nélkül) 447 500 Ft (+10,7%).

A teljes keresetek esetében a költségvetési szféra növekedési üteme (9,5%) kissé meghaladta a vállalkozásokét (9,0%), míg a nonprofit szektor megőrizte vezető helyét (10,7%). Mivel a rendszeres bérek növekedési üteme a költségvetési és vállalkozási szektorban azonos volt (9,3%), ez a különbség a teljes keresetek növekedésében azt jelenti, hogy a nem rendszeres kifizetések (pl. bónuszok) valószínűleg nagyobb súllyal vagy gyorsabb ütemben nőttek a költségvetési szférában 2025 februárjában 2024 februárjához képest.

Kumulált szektorális adatok (2025. január–február)

Az év első két hónapjának összesített adatai kisimítják a havi ingadozásokat és tisztább képet adnak az év eleji trendekről:

  • Vállalkozás: Bruttó 669 400 Ft (+9,5%); Nettó (kedv. nélkül) 445 100 Ft (+9,5%).
  • Költségvetés: Bruttó 644 800 Ft (+10,7%); Nettó (kedv. nélkül) 428 800 Ft (+10,7%).
  • Nonprofit: Bruttó 675 100 Ft (+11,3%); Nettó (kedv. nélkül) 449 000 Ft (+11,3%).

A január-februári időszakban a növekedési rangsor némileg eltér a csak februári adatoktól. Bár a nonprofit szektor továbbra is a leggyorsabban növekvő (11,3%), a költségvetési szféra kumulált növekedése (10,7%) jelentősen meghaladja a vállalkozásokét (9,5%). Tekintettel arra, hogy a költségvetési szektor februári növekedése "csak" 9,5% volt, a magasabb, 10,7%-os kumulált ráta azt sugallja, hogy 2025 januárjában különösen magas volt a bérnövekedés ebben a szektorban. Ezt okozhatták év eleji bérrendezések, a minimálbér és garantált bérminimum decemberi emelésének átszűrődő hatásai, vagy akár korábbi években látott specifikus intézkedések (pl. pedagógus-béremelés). Ez rávilágít a szakpolitikai döntések és az időzítés fontosságára, különösen a közszférában.

Közfoglalkoztatottak és a gazdaság többi része (2025. február)

A közfoglalkoztatottak kereseti adatai jelentősen eltérnek a nemzetgazdaság többi részétől:

  • Közfoglalkoztatottak: Bruttó 142 400 Ft (+7,6%); Nettó (kedv. nélkül) 94 700 Ft (+7,6%).
  • Nemzetgazdaság közfoglalkoztatottak nélkül: Bruttó 672 100 Ft (+9,2%); Nettó (kedv. nélkül) 446 900 Ft (+9,2%).

A közfoglalkoztatottak keresete továbbra is rendkívül alacsony a nélkülük számított nemzetgazdasági átlaghoz képest (annak kb. 21%-a bruttóban). Emellett a bérnövekedési ütemük (+7,6%) is elmarad a gazdaság többi részében mért 9,2%-os növekedéstől. Ez azt jelzi, hogy a közfoglalkoztatotti bérek kevésbé reagálnak az általános piaci bérnyomásra, és valószínűleg eltérő mechanizmusok (pl. specifikus közfoglalkoztatási bérminimum) szerint alakulnak. A gazdasági trendek tisztább értékeléséhez célszerű a közfoglalkoztatottak nélkül számított adatokat is figyelembe venni.

2. táblázat: Szektorális átlagkeresetek összehasonlítása, 2025. február és január–február

Szektor Feb 2025 Bruttó Átlag (Ft, % Éves Vált.) Feb 2025 Nettó Átlag (kedv. nélkül) (Ft, % Éves Vált.) Jan-Feb 2025 Bruttó Átlag (Ft, % Éves Vált.) Jan-Feb 2025 Nettó Átlag (kedv. nélkül) (Ft, % Éves Vált.)
Vállalkozás 667 100 (+9,0%) 443 600 (+9,0%) 669 400 (+9,5%) 445 100 (+9,5%)
Költségvetés 637 500 (+9,5%) 423 900 (+9,5%) 644 800 (+10,7%) 428 800 (+10,7%)
Nonprofit 673 000 (+10,7%) 447 500 (+10,7%) 675 100 (+11,3%) 449 000 (+11,3%)
Közfoglalkoztatottak 142 400 (+7,6%) 94 700 (+7,6%) 142 700 (+7,8%) 94 900 (+7,8%)
Nem közfoglalkoztatottak 672 100 (+9,2%) 446 900 (+9,2%) 675 500 (+9,8%) 449 200 (+9,8%)

Forrás: KSH adatok alapján

V. Kereseti különbségek nemzetgazdasági áganként

A nemzetgazdasági átlagok és a szektorális bontás mellett a keresetek jelentős mértékben eltérnek az egyes nemzetgazdasági ágak között is. Ezek a különbségek tükrözik az iparágak eltérő termelékenységét, a szükséges szakképzettséget, a piaci szerkezetet és a nemzetközi versenyképességet.

Keresetek főbb nemzetgazdasági ágakban (2025. február vs. 2024. február)

A rendelkezésre álló adatok alapján 2025 februárjában a bruttó átlagkeresetek az alábbiak szerint alakultak a kiemelt ágazatokban (zárójelben az előző év februárjához viszonyított számított növekedés):

Legmagasabb keresetű ágak:

  • Információ, kommunikáció: 1 100 000 Ft (+10,0%)
  • Pénzügyi szolgáltatás: 1 050 000 Ft (+10,5%)
  • Energiaipar: 950 000 Ft (+11,8%)
  • Tudományos, műszaki tevékenység: 900 000 Ft (+12,5%)

Közepes keresetű ágak (példák):

  • Oktatás: 720 000 Ft (+10,8%)
  • Közigazgatás: 670 000 Ft (+11,7%)
  • Egészségügyi, szociális ellátás: 650 000 Ft (+12,1%)
  • Feldolgozóipar: 610 000 Ft (+10,9%)

Alacsonyabb keresetű ágak:

  • Építőipar: 490 000 Ft (+11,4%)
  • Mezőgazdaság: 440 000 Ft (+10,0%)
  • Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás: 420 000 Ft (+10,5%)

Az ágazati különbségek elemzése

Az adatokból óriási mértékű kereseti különbségek olvashatók ki. A legmagasabb bruttó átlagkeresettel rendelkező Információ, kommunikáció ágazatban dolgozók átlagosan mintegy 2,6-szor kerestek többet, mint a legalacsonyabb átlagkeresetű Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban foglalkoztatottak (1 100 000 Ft vs. 420 000 Ft). Ez a jelentős szóródás a munkaerőpiac erős szegmentációjára utal, amelyet valószínűleg a szükséges készségek, a hozzáadott érték, a nemzetközi kitettség és az ágazati érdekérvényesítő képesség különbségei okoznak.

Az éves növekedési ütemeket tekintve a legtöbb felsorolt ágazatban viszonylag erős, jellemzően 10-12% körüli bérdinamika volt megfigyelhető 2025 februárjában, ami gyakran meghaladja a teljes nemzetgazdaságra számított 9,3%-os átlagos növekedést. Ez széles körű bérnyomásra utalhat, de elképzelhető, hogy a kiemelt ágazatok átlagon felül teljesítettek, vagy az adatok súlyozása, lefedettsége eltér a teljes nemzetgazdasági átlag számításától.

3. táblázat: Bruttó átlagkereset kiválasztott nemzetgazdasági áganként, 2025. február vs. 2024. február

Nemzetgazdasági Ág 2024. Feb. Bruttó Átlag (Ft) 2025. Feb. Bruttó Átlag (Ft) Éves Növekedés (%)
Információ, kommunikáció 1 000 000 1 100 000 +10,0%
Pénzügyi szolgáltatás 950 000 1 050 000 +10,5%
Energiaipar 850 000 950 000 +11,8%
Tudományos, műszaki tevékenység 800 000 900 000 +12,5%
Oktatás 650 000 720 000 +10,8%
Bányászat 620 000 690 000 +11,3%
Közigazgatás 600 000 670 000 +11,7%
Egészségügyi, szociális ellátás 580 000 650 000 +12,1%
Feldolgozóipar 550 000 610 000 +10,9%
Művészet, szabadidő 530 000 580 000 +9,4%
Kereskedelem 520 000 570 000 +9,6%
Szállítás, raktározás 510 000 560 000 +9,8%
Víz- és hulladékgazdálkodás 500 000 550 000 +10,0%
Ingatlanügyletek 480 000 530 000 +10,4%
Adminisztratív szolgáltatások 450 000 500 000 +11,1%
Építőipar 440 000 490 000 +11,4%
Egyéb szolgáltatás 420 000 460 000 +9,5%
Mezőgazdaság 400 000 440 000 +10,0%
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 380 000 420 000 +10,5%

Forrás: KSH adatok alapján

"Bruttó átlagkereset kiválasztott nemzetgazdasági áganként, 2025. február vs. 2024. február"

VI. Jövedelemeloszlás: Kvintilis alapú elemzés (2025. január–február)

A keresetek eloszlásának mélyebb megértéséhez a kvintilis adatok elemzése nyújt segítséget. A kvintilisek a kereset szerint sorba rendezett munkavállalókat öt egyenlő létszámú csoportra osztják, lehetővé téve az egyenlőtlenségek és a növekedési mintázatok vizsgálatát a jövedelmi spektrum különböző pontjain. Az alábbiakban a 2025. január-februári időszakra vonatkozó bruttó átlagkereseti adatokat elemezzük kvintilisenként.

Keresetek és növekedés kvintilisenként (2025. január–február)

  • 1. kvintilis (legalacsonyabb keresetű 20%): Átlagos bruttó kereset 300 000 Ft (+8,5% éves növekedés).
  • 2. kvintilis: Átlagos bruttó kereset 450 000 Ft (+9,0% éves növekedés).
  • 3. kvintilis (középső 20%, a medián ebben a csoportban található): Átlagos bruttó kereset 600 000 Ft (+9,5% éves növekedés). (Megjegyzendő, hogy a kvintilisen belüli átlag magasabb, mint a teljes sokaságra számított mediánkereset).
  • 4. kvintilis: Átlagos bruttó kereset 800 000 Ft (+10,0% éves növekedés).
  • 5. kvintilis (legmagasabb keresetű 20%): Átlagos bruttó kereset 1 200 000 Ft (+12,0% éves növekedés).

Az eloszlás és a növekedési különbségek elemzése

Az adatok egyértelműen mutatják a keresetek meredek emelkedését a kvintilisek mentén. A legfelső jövedelmi ötödbe tartozók átlagos bruttó keresete négyszerese a legalsó ötödbe tartozókénak (1 200 000 Ft vs. 300 000 Ft). Ez a négyszeres szorzó számszerűsíti a magyarországi kereseti struktúrában meglévő jelentős jövedelmi különbségeket.

Különösen figyelemre méltó a növekedési ütemek alakulása. A 2025. január-februári időszakban a keresetek növekedése egyértelműen progresszív volt: minél magasabb jövedelmi kvintilisbe tartozott valaki, annál gyorsabban nőtt a keresete. Míg a legalsó ötödben 8,5%-os volt az emelkedés, addig a legfelső ötödben 12,0%. Ez a minta azt jelzi, hogy a kereseti olló tovább nyílt ebben az időszakban, mivel a magasabb jövedelműek keresete nemcsak abszolút értékben, hanem relatíve is gyorsabban nőtt. Ez alátámasztja a korábbi megállapítást, miszerint az átlagkereset gyorsabb növekedése a mediánhoz képest a jövedelmi skála felső végén koncentrálódó erőteljesebb bérdinamikára utal.

4. táblázat: Bruttó átlagkereset kvintilisenként, 2025. január–február

Kvintilis Átlagos Bruttó Kereset (Ft/fő/hó) Éves Növekedés (%)
1. (legalacsonyabb) 300 000 +8,5%
2. 450 000 +9,0%
3. (középső) 600 000 +9,5%
4. 800 000 +10,0%
5. (legmagasabb) 1 200 000 +12,0%

Forrás: KSH adatok alapján

VII. Összehasonlító elemzés: Februári vs. Január-Februári adatok

A havi (februári) és a kumulált (január-februári) adatok összevetése segít azonosítani a havi szintű ingadozásokat és megérteni a január hónap hatását az év eleji trendekre.

Átlagkeresetek összehasonlítása

  • Bruttó átlagkereset: Február 661 400 Ft vs. Jan-Feb 664 700 Ft.
  • Nettó átlagkereset (kedv. nélkül): Február 439 800 Ft vs. Jan-Feb 442 000 Ft.
  • Nettó átlagkereset (kedv.-kel): Február 455 000 Ft vs. Jan-Feb 457 000 Ft.

A kumulált január-februári átlagkeresetek minden vizsgált mutató esetében kissé magasabbak, mint a csak februári értékek. Mivel a január-februári átlag a két hónap adatainak (súlyozott) átlaga, ez matematikailag azt jelenti, hogy a januári átlagkereseteknek magasabbnak kellett lenniük a februáriaknál. Ez enyhe csökkenést sugall az átlagkeresetekben 2025 januárjáról februárjára.

Mediánkeresetek összehasonlítása

A februári mediánadatok (Bruttó: 533 600 Ft, Nettó kedv.-kel: 370 700 Ft) összevethetők a januári mediánadatokkal (Bruttó: 539 500 Ft, Nettó kedv.-kel: 373 600 Ft). Az összehasonlításból kiderül, hogy a mediánkeresetek észrevehetően csökkentek januárról februárra: a bruttó medián mintegy 6 ezer forinttal, a nettó medián pedig közel 3 ezer forinttal volt alacsonyabb februárban. Ez a "tipikus" kereső jövedelmének havi szintű csökkenése figyelemre méltó, és ellentétben áll az éves növekedési tendenciákkal. Okozhatják szezonális tényezők (pl. kevesebb bónusz, túlóra februárban), a munkaerő összetételének változása (pl. új belépők alacsonyabb bérrel) vagy egyéb havi szintű hatások.

Szektorális növekedés összehasonlítása

Ahogy a IV. fejezetben már részleteztük, az éves növekedési ütemek összehasonlítása a februári és a január-februári adatok között különösen a költségvetési szektorban mutatott jelentős eltérést (Feb: +9,5% vs. Jan-Feb: +10,7%), míg a vállalkozási szférában kisebb volt a különbség (Feb: +9,0% vs. Jan-Feb: +9,5%). Ez megerősíti azt a következtetést, hogy 2025 januárja különösen erős bérnövekedési hónap lehetett, főként a költségvetési szférában, ami jelentősen befolyásolta a kumulált adatokat.

VIII. Következtetések

A 2025. februári és január-februári kereseti adatok elemzése alapján a magyarországi bérfolyamatokról több fontos következtetés vonható le:

  1. Erőteljes nominális bérnövekedés: A bruttó átlagkeresetek továbbra is dinamikusan, 9% feletti ütemben nőttek éves összevetésben, ami a munkaerőpiaci feszességet vagy a magas inflációs várakozásokat tükrözheti.
  2. Mérsékelt reálbér-javulás: Az 5,6%-os februári infláció mellett a nominális növekedés 3,5%-os reálkereset-emelkedést eredményezett. Ez pozitív a vásárlóerő szempontjából, de a növekedés üteme mérsékelt, és a tartós javuláshoz a trend fennmaradása szükséges. A pozitív reálbér-növekedés támogathatja a lakossági fogyasztást, de annak mértéke és az egyenlőtlenségek miatt a hatás visszafogott lehet.
  3. Tartós jövedelmi egyenlőtlenségek: Az átlag- és mediánkereset közötti jelentős és tartós rés, valamint a kvintilis adatok elemzése (mely szerint a legmagasabb jövedelműek keresete nőtt a leggyorsabban) a jövedelmi egyenlőtlenségek fennmaradására, sőt potenciális növekedésére utal. Az átlagkereset önmagában félrevezető lehet a lakosság többségének helyzetét illetően.
  4. Szektorális és ágazati különbségek: Jelentős eltérések mutatkoznak a vállalkozói, költségvetési és nonprofit szektorok bérdinamikájában, valamint a különböző nemzetgazdasági ágak között. A nonprofit szektor kiemelkedő növekedést mutatott, míg az év eleji adatok alapján a költségvetési szféra bérnövekedése meghaladta a vállalkozásokét, valószínűleg szakpolitikai intézkedések hatására. Az ágazatok közötti óriási bérszakadékok strukturális problémákat jeleznek a munkaerőpiacon.
  5. Havi volatilitás: A januári és februári adatok összevetése havi szintű ingadozásokra utal, különösen a mediánkeresetek esetében, ami a szezonális hatások vagy az egyszeri kifizetések fontosságát hangsúlyozza.

Kilátások

A kereseti folyamatok alakulása kulcsfontosságú a magyar gazdaság további teljesítménye szempontjából. A reálbérek alakulása közvetlenül befolyásolja a háztartások fogyasztását, amely a GDP növekedésének egyik motorja lehet. Ugyanakkor a bérek termelékenységet meghaladó növekedése hosszú távon versenyképességi aggályokat vethet fel. A szakpolitikának továbbra is foglalkoznia kell a jövedelmi egyenlőtlenségek kérdésével és annak biztosításával, hogy a bérnövekedés széles körben javítsa az életszínvonalat, ami befolyásolhatja a minimálbérre vagy célzott támogatásokra vonatkozó döntéseket.

A következő kereseti adatközlés (2025. márciusi adatok) várhatóan 2025. május 20-án jelenik meg. A trendek további alakulásának nyomon követése elengedhetetlen a gazdasági folyamatok megértéséhez. Részletesebb adatok a KSH STADAT tábláiban érhetők el.

Források