Fizetesek.comFizetesek.com - Fizetések Magyarországon 2025

Orvosi bérek 2025-ben: Mennyit keres egy orvos Magyarországon?

Fizetesek.com publikálta 2025. 03. 02.-n
Tartalomjegyzék

Orvosi bérek 2025-ben: Mennyit keres egy orvos Magyarországon?

Orvosi bértábla 2025-ben

2021-ben új orvosi bértáblát vezettek be a Magyar Orvosi Kamara javaslatára, amely minden idők legjelentősebb orvosbéremelését valósította meg. A kormány három lépcsőben emelte az állami egészségügyben dolgozó orvosok fizetését 2021 és 2023 között, átlagosan két-háromszoros bérnövekedést elérve.

Ennek célja az orvoselvándorlás csökkentése, a hálapénz megszüntetése és a köz- és magánellátás szétválasztása volt. Az egészségügyi szolgálati jogviszony 2021. március 1-jén életbe lépett, amely keretében az orvosok bértáblája már minden, a szakterületükön eltöltött időt figyelembe vesz – beleértve a külföldön szerzett szakmai gyakorlatot is.

Ez a kiszámítható és átlátható bérstruktúra hozzájárult ahhoz, hogy számos korábban külföldön dolgozó orvos hazatért, és itthon folytatta praxisát.

Alapbérek 2025-ben – bruttó és nettó összegek

A 2025-ben érvényes orvosi bértábla tíz fizetési kategóriát különböztet meg a gyakorlati idő (tapasztalat) alapján. Az alábbi táblázat a kategóriákhoz tartozó havi bruttó alapbéreket és az ebből számított nettó béreket mutatja (15% személyi jövedelemadót és 18,5% társadalombiztosítási járulékot levonva, családi adókedvezmény nélkül). A bruttó értékek a 2023. január óta érvényes bértábla szerinti összegek.

Gyakorlati idő Bruttó alapbér (Ft/hó) Nettó alapbér (Ft/hó, kb.)
0–2 év 687 000 Ft ~458 000 Ft
3–5 év 876 000 Ft ~583 000 Ft
6–10 év 1 231 000 Ft ~819 000 Ft
11–15 év 1 399 000 Ft ~930 000 Ft
16–20 év 1 492 000 Ft ~992 000 Ft
21–25 év 1 656 000 Ft ~1 101 000 Ft
26–30 év 1 795 000 Ft ~1 193 000 Ft
31–35 év 1 869 000 Ft ~1 242 000 Ft
36–40 év 2 026 000 Ft ~1 348 000 Ft
41 év felett 2 380 000 Ft ~1 582 000 Ft

A bértábla bruttó adatai forintra pontosan, a nettó összegek kerekítve szerepelnek. Jól látható, hogy egy pályakezdő rezidens orvos (0–2 év gyakorlattal) bruttó alapbére ~687 ezer Ft, ami ~458 ezer Ft nettót jelent havonta. Ezzel szemben egy több évtizede dolgozó, 41+ év tapasztalatú orvos bruttója már megközelíti a 2,4 millió Ft-ot, amelynek nettója nagyjából 1,58 millió Ft havonta.

A tapasztalt (pl. ~26 év jogviszonyú) szakorvosok bére 2023-ra ~1,8 millió Ft-ra emelkedett, így az orvosok átlagfizetése a bérrendezés nyomán átlépte a 2 millió Ft bruttót országos szinten. (Összehasonlításképp: a teljes nemzetgazdasági bruttó átlagbér 2023-ban ~571 ezer Ft volt.) Az orvosi alapbérek után a közterhek összege ~33,5%, tehát a nettó kereset a bruttó bér ~66,5%-a – például 1 000 000 Ft bruttó bérből nagyjából 665 000 Ft nettó marad egy gyermektelen orvosnál.

Változások 2024-hez képest

2024-ben nem történt újabb általános alapbéremelés az orvosoknál, mivel a korábban megállapított három ütem 2023-ban lezárult. Így a 2025-ös bruttó alapbér-táblázat megegyezik a 2023-ban elért szintekkel. Ez azt is jelenti, hogy 2024-ben és 2025 elején az orvosok nominálisan ugyanannyit kerestek alapbérként, mint 2023-ban – miközben az előző év(ek)ben magas infláció volt tapasztalható. Ennek hatására 2024-ben az orvosi bérek reálértéke kis mértékben csökkent, bár a korábbi nagy emelés így is jelentősen javította a fizetések vásárlóerejét a 2010-es évekhez viszonyítva.

Fontos kiemelni, hogy 2023 júliusától változott a bértábla alkalmazása: a jogszabály módosítása nagyobb mozgásteret adott a munkáltatóknak az egyéni fizetések alakítására. Éves teljesítményértékelés alapján a munkáltató – pozitív vagy negatív irányban – eltérhet a bértábla szerinti illetménytől: legfeljebb +40% prémium adható a bruttó alapbérre, vagy rossz minősítés esetén –20% is levonható abból. Ez új elem 2024-ben, korábban csak felfelé, korlátozottabb mértékben térhettek el. (Gyakorlatban ez a rendelkezés csak indokolt esetben alkalmazható, és a munkavállaló számára jogorvoslati lehetőség biztosított.)

Megjegyzendő továbbá, hogy 2024. március 1-től a kormány más egészségügyi dolgozóknál hajtott végre átlagosan 20%-os béremelést. Ez a szakdolgozókat – ápolókat, asszisztenseket – és a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátásban dolgozókat érintette. Az orvosok esetében azonban 2024-ben nem volt újabb bázisemelés, hiszen az ő átfogó bérrendezésük már korábban lezajlott.

Így 2025-ben az orvosi alapbérek változatlanok maradtak, miközben az említett más szakterületeken pótlólagos emelés történt a bérek felzárkóztatása érdekében.

Pótlékok, túlórák és egyéb juttatások

Az alapbéren felül az orvosok különböző pótlékokra és díjakra jogosultak, amelyek jelentősen növelhetik a havi jövedelmet. Ezek a juttatások az elvégzett többletmunkától, beosztástól vagy képesítéstől függnek, és országos szinten egységes szabályok vonatkoznak rájuk. Az alábbiakban összefoglaljuk a főbb pótlékokat és díjakat:

  • Ügyeleti díj (ügyelet = készenlét a betegellátásra munkaidőn túl): Az ügyeleti óradíj a törvény szerint az orvos alapórabérének 70–120%-a, attól függően, hányadik ügyeletet teljesíti a hónapban és hogy hétköznap vagy hétvégén történik. Az első havi ügyelet díja a normál órabér 70%-a, a második ügyelet 90%-a, míg a hétvégi vagy ünnepnapi ügyeleti műszakokra 120% díjazás jár. Ez konkrétan átlagosan bruttó 6 000–8 700 Ft közötti óradíjat jelent a gyakorlatban (a kórház leterheltségétől függően). Egy 24 órás ügyeleti műszak így tipikusan 150–200 ezer Ft bruttó keresetkiegészítést ad az orvosnak. Ügyeleti napon ráadásul a következő pihenőnapra járó bér 20%-kal emelkedik (ha pl. hétvégére esik az ügyelet).

  • Készenléti díj: A készenlét azt jelenti, hogy az orvos otthonában vagy a kórházban ugrásra készen rendelkezésre áll, de csak behívás esetén dolgozik. A készenléti óradíj az ügyeleti díj 30%-a a jogszabály szerin. Tehát ha például az ügyeleti óradíj 6 000 Ft, akkor a készenléti órabér ~1 800 Ft. A készenlét alatt végül ledolgozott órákért természetesen utólag az ügyeleti díj jár.

  • Képesítési pótlék: Az alapbéren felül adható fix összegű bérkiegészítés, amely a magasabb szintű szakképesítésekért jár. 2022-ben ennek mértéke képesítéstől függően 40 000 Ft, 60 000 Ft vagy 100 000 Ft volt havont. 2025-ben is jellemzően ebben a nagyságrendben mozog, például egyes hiányszakmákban szerzett második szakvizsga vagy tudományos fokozat esetén kaphatja meg az orvos. (Megjegyzendő: a 2024-es szakdolgozói béremeléskor sok korábbi pótlék beépült az alapbérb, de az orvosoknál a képesítési pótlék külön tétel maradhat bizonyos esetekben.)

  • Helyettesítési díj: Ha az orvosnak átmenetileg más kolléga helyett kell ellátnia feladatokat (pl. szabadság vagy betöltetlen álláshely miatt), az alapbérén felül 30% pótlék illeti meg az érintett időszakr. Például egy osztályvezető főorvos távolléte idején az ő beosztottja, aki átveszi a vezetői feladatokat, a saját illetményének 30%-át kaphatja meg pluszban a helyettesítés idejére.

  • Jutalom (prémium): Az egészségügyi szolgálati jogviszony keretében a munkáltató eseti jutalmat is adhat a kiemelkedő teljesítményű orvosoknak. Ennek maximális mértéke a jogszabály szerint évi két havi illetmény lehe. A gyakorlatban ez például év végén, vagy egy sikeres projekt/betegellátás után kifizetett bónuszt jelenthet, ha a kórház költségvetése megengedi.

A fenti pótlékok és díjak együttesen jelentősen megemelhetik az orvosok tényleges keresetét a bértábla szerinti alapfizetéshez képest. 2022-ben például az ügyeleti és készenléti díjak emelkedésével együtt egy tapasztalt orvos akár nettó milliós nagyságrendű többletet is hazavihetett az alapbérén felü. 2025-ben az alapilletményen felüli juttatásokat már országos szinten az Országos Kórház Főigazgatóság (OKFŐ) egységes elvek mentén határozza meg, így a díjazási rendszer átláthatóbb lett.

Ezen felül léteznek egyéb juttatások is. Szolgálati elismerésként jubileumi jutalom jár a hosszú ideje pályán lévő orvosoknak: 25 év szolgálati idő után 2 havi, 30 év után 3 havi illetménynek megfelelő egyszeri bónusz, 35 év után 4 havi, 40 év után 5 havi extra juttatás illeti meg az orvost (hasonlóan más közszférabeli jubileumi jutalmakhoz).

A munkakörülmények javítása érdekében több helyen biztosítanak cafeteria juttatásokat (pl. Erzsébet-utalvány, étkezési támogatás) vagy támogatják a szakmai továbbképzéseket. Emellett bizonyos kórházakban és szakmákban kapható toborzási bónusz az újonnan belépő orvosoknak, illetve ösztöndíjak a szakorvosjelölteknek a képzés idejére – ezeket azonban eseti programok szabályozzák, nem részei a bértáblának.

Regionális és intézménytípus szerinti eltérések

Területi alapon az orvosi alapbérek hivatalosan nem különböznek, mivel a bértábla országosan egységes törvényi keret. Egy adott beosztású és gyakorlati idejű orvos ugyanazt a bruttó alapilletményt kapja egy budapesti klinikán és egy vidéki megyei kórházban is. Ennek eredményeként az orvosi bérekben tapasztalható megyei különbségek viszonylag csekélyek más szakmákhoz viszonyítva.

Míg sok ágazatban a fővárosi bérek lényegesen meghaladják a vidékit, az orvosoknál ez nincs így; sőt, előfordul, hogy egyes vidéki térségekben magasabb az orvosok átlagfizetése, mint Budapeste. (Korábbi adatok szerint pl. Baranya vagy Győr-Moson-Sopron vármegyében magasabb volt az orvosi átlagbér, mint a fővárosba – ez valószínűleg a mai napig igaz a magas pótlékok miatt.) A csekély különbségek oka, hogy az egyes régiókban eltérő lehet az orvosok korstruktúrája és a vállalt többletmunka mennyisége.

Például egy kisebb létszámú vidéki kórházban ugyanannak az orvosnak több ügyeletet kell vállalnia havonta, ami megemeli a teljes keresetét, míg egy nagyvárosi intézményben az ügyeleti terhelés több orvos között oszlik meg. Emellett vidéken kevesebb a részmunkaidős vagy csak magánszektorban dolgozó orvos, így a statisztikai átlagok ott magasabbak lehetnek, hiszen főként teljes állású közalkalmazottak kereseti adatai jelennek meg.

Intézménytípusonként sincsenek érdemi különbségek az alapfizetésben: az egyetemi klinikák, megyei kórházak, városi kórházak vagy szakrendelők orvosai ugyanazon bértábla szerint kapják alapbérüket. Ugyanakkor a munkakör befolyásolhatja a jövedelmet: például egy sürgősségi osztály orvosa jellemzően több ügyeleti díjat kap (de nagyobb is a leterheltsége), míg egy járóbeteg-rendelésen dolgozó orvosnak kevesebb az ügyelete, viszont lehet magánpraxisban praktizálni munkaidő után.

A vezetői beosztású orvosok (osztályvezetők, intézményvezetők) külön vezetői pótlékot kaphatnak a fentieken túl, amelynek mértéke az intézmény belső szabályzatától függ. Ezért egyes nagyobb kórházakban az osztályvezető főorvosok bére meghaladhatja a bértábla szerinti kategóriájukat – tipikusan néhány százezer forinttal magasabb a havi bruttójuk a vezetői felelősség díjazásáért.

Alapellátás vs. kórházi ellátás

A háziorvosok és fogorvosok (alapellátás) finanszírozása hagyományosan eltérő: ők vállalkozóként az NEAK finanszírozás alapján kapják bevételüket, amiből gazdálkodnak. 2021-től azonban számukra is bevezették az orvosi bértámogatást, amely biztosítja, hogy a praxisban dolgozó orvos bérének el kell érnie a fenti bértábla szerinti minimumot.

Ennek érdekében plusz támogatást kapnak a praxisok, amit kizárólag bérre és annak járulékaira fordíthatnak. 2023. január 1-től tovább emelkedett a praxisoknak adható bértámogatás összeg, így a háziorvosok és fogorvosok jövedelme is közelíthet az állami szektorban dolgozó szakorvosok béréhez. Természetesen az alapellátásban a bevétel függ a körzet nagyságától, a betöltött státusztól (egy praxisban egy vagy több orvos dolgozik-e), és attól is, hogy a praxis tagja-e praxis-közösségnek. Ám az alapelv az, hogy állami támogatással fedezik azt a bérköltséget, amellyel egy háziorvos garantáltan megkeresheti a bértábla szerinti összegét.

Ezen felül egyes háziorvosi körzetekre – főleg a tartósan betöltetlen, hátrányos helyzetű térségekben lévő praxisokra – külön letelepedési és praxisvásárlási pályázatok is vannak, melyek több millió forintos egyszeri támogatást nyújtanak az oda települő orvosnak. Ezek azonban nem részei a havi bérnek, hanem külön ösztönző csomagok a regionális ellátás javítása érdekében.

Összességében 2025-re országosan egységes és kiszámítható orvosi bérstruktúra alakult ki az állami egészségügyben. A különbségek inkább az egyéni munkaterhelésből és az ellátási formából adódnak, nem pedig a földrajzi elhelyezkedésből.

A kormányzat célja, hogy minden régióban biztosítva legyen a megfelelő számú orvos – ennek egyik eszköze a bérek országos szintű rendezése, másik eszköze pedig a célzott támogatások nyújtása ott, ahol a legnagyobb a szakemberhiány.

Konkrét példaszámítások

Végül lássunk néhány példát arra, hogy mennyi lehet egy orvos havi fizetése 2025-ben különböző helyzetekben. Az alábbi táblázat két gyakori szituációt mutat be: egy pályakezdő rezidens orvos kevés ügyelettel, illetve egy 10 év tapasztalatú szakorvos több ügyelettel kiegészített fizetése. A számítások hozzávetőlegesek, az egyszerűség kedvéért kerekített értékekkel.

Példa orvos (havi munka) Bruttó alapbér Ügyeleti díj
(bruttó többlet)		 Összes bruttó Havi nettó (kb.)
Kezdő rezidens, 0–2 év tapasztalat + 2 ügyelet (pl. 2×24 órás) 687 000 F ~150 000 Ft ~837 000 Ft ~557 000 Ft
Szakorvos, ~10 év tapasztalat + 4 ügyelet (pl. 3 hétköznapi + 1 hétvégi) 1 231 000 Ft ~500 000 Ft ~1 731 000 Ft ~1 150 000 Ft

Magyarázat: A kezdő orvos bruttó alapbére a bértábla szerint ~687 ezer Ft, amihez két ügyeleti műszakért (~48 óra plusz munkáért) ~150 ezer Ft bruttó pótlék társul. Így a teljes bruttó keresete ~837 ezer Ft, amiből ~557 ezer Ft-ot kap meg nettóban.

A 10 éves tapasztalatú szakorvos alapilletménye ~1,23 millió Ft bruttó, és ha egy hónapban négy ügyeletet vállal, az hozzávetőleg további 500 ezer Ft bruttó keresetet generál (a példában 3 hétköznapi és 1 hétvégi ügyelettel számolva). Így a teljes bruttó jövedelme ~1,73 millió Ft lesz, amely után kb. 1,15 millió Ft-ot vihet haza. Látható, hogy az ügyeletekért járó díjazás kulcsszerepet játszhat a végső fizetésben: egy szakorvos akár az alapbére ~40%-át is megkeresheti pluszban ügyeletekkel, míg kevesebb ügyelettel arányosan alacsonyabb a többlet.

Természetesen az, hogy egy orvos hány ügyeletet vállal, függ az adott szakterülettől és kórháztól is (van, ahol korlátozzák a maximumot a pihenőidők biztosítása érdekében). Ugyanakkor a túl sok ügyelet vállalása a munkaidő korlátai és az orvos saját egészsége szempontjából sem mindig lehetséges vagy kívánatos.

Végül fontos megjegyezni, hogy a fenti számítások tájékoztató jellegűek. Az egyes orvosok konkrét nettó keresete számos tényezőtől függhet: például igénybe vesz-e családi adókedvezményt (gyermekek után járó adókedvezmény), 25 év alatti fiatal orvos-e (számukra bizonyos jövedelem adómentes), illetve kap-e egyéb külön juttatásokat a munkáltatótól.

Az itt bemutatott bértábla és pótlékok a 2025. március elején rendelkezésre álló adatokon alapulnak. Amennyiben év közben változna a jogszabályi környezet (például újabb béremelés vagy pótlékváltozás lép életbe), az természetesen módosíthatja a fenti számokat.

Ezért érdemes figyelemmel kísérni a hivatalos közleményeket és az aktuális bérkalkulátorokat a legfrissebb adatokért.

Összefoglaló: Orvosi bérek 2025-ben

Az orvosi bérek 2025-ben Magyarországon jelentősen emelkedtek a korábbi évekhez képest. A legfontosabb tudnivalók:

  • Alapbérek: A kezdő rezidensek bruttó alapbére ~687 000 Ft, míg a 10 éves tapasztalattal rendelkező szakorvosoké ~1 231 000 Ft.

  • Ügyeleti díjak: Jelentős jövedelemkiegészítést jelentenek, akár az alapbér 40%-át is elérhetik. Egy szakorvos 4 ügyelettel ~500 000 Ft-ot kereshet az alapbérén felül.

  • Teljes kereset: Egy kezdő rezidens 2 ügyelettel ~837 000 Ft bruttót (~557 000 Ft nettót), míg egy 10 éves szakorvos 4 ügyelettel ~1 731 000 Ft bruttót (~1 150 000 Ft nettót) vihet haza havonta.

  • Pótlékok: Az alapbéren felül képesítési pótlék (40 000 - 100 000 Ft), helyettesítési díj (30%), jutalom (évi max. két havi illetmény) és jubileumi jutalom is járhat.

  • Regionális különbségek: Az orvosi alapbérek országosan egységesek, a területi különbségek minimálisak. Vidéken a több ügyelet miatt akár magasabb is lehet az átlagkereset, mint a fővárosban.

  • Alapellátás: A háziorvosok és fogorvosok NEAK finanszírozást és bértámogatást kapnak, hogy jövedelmük elérje a bértábla szerinti minimumot.

Az egységes bérstruktúra és a jelentős emelések célja az orvosok megtartása és a szakemberhiány csökkentése az egészségügyi rendszerben.

Források