Magas fizetés diploma nélkül: melyek a legjobban fizető állások diplomás végzettség nélkül?

Sokan gondolják, hogy kimagasló fizetés csak felsőfokú végzettséggel érhető el, pedig diploma nélkül is számos jól fizető állás létezik Magyarországon. Olyan szakmákat gyűjtöttünk össze, amelyekhez legfeljebb középfokú végzettség (érettségi, OKJ vagy szakmunkás bizonyítvány) és kevés (1-3 év alatti) tapasztalat is elegendő a kezdéshez, mégis kiemelkedő keresetet kínálnak.

Kitérünk a legális munkalehetőségekre éppúgy, mint a szürkegazdaságban adódó munkákra, ahol a fizetés gyakran az átlag felett alakul. Bemutatjuk az egyes területek jellemző bérsávjait, a munkakörök előnyeit és hátrányait, valamint tippeket adunk, hogyan lehet gyorsan előrelépni és magasabb kereseti szintet elérni.

Legálisan jól fizető állások alacsony végzettséggel

A legálisan jól fizető állások alacsony végzettséggel: Ismerje meg a fizetesek.com-ot!

Diploma hiányában is számos iparágban találunk olyan pozíciókat, ahol a fizetés vetekszik a diplomás állásokéval. Ezek többnyire szakmunkák, fizikai munkakörök, szállítmányozási vagy technológiai állások, illetve bizonyos értékesítői pozíciók.

Az alábbiakban kategóriánként tekintjük át a legjobban fizető lehetőségeket.

Szakmunkák és fizikai szakmák (építőipar, ipar)

A kétkezi szakmák – például az építőipari és ipari szakmunkák – az utóbbi évek munkaerőhiánya miatt jelentősen felértékelődtek. Egy jó szakmunkás ma már akár diploma nélkül is magas bért kaphat.

Például villanyszerelőként vagy hegesztőként az átlagos bruttó fizetések ~500-600 ezer Ft körül alakulnak, a tapasztaltabb szakemberek pedig 800-900 ezer Ft felett kereshetnek. Győr-Moson-Sopron megyében – ahol országosan is a legmagasabbak a fizetések – szakképzett fizikai dolgozóknál jellemzően 500 ezer Ft bruttó az alsó határ, de a legjobbak akár 1 millió Ft-ot is megkeresnek havonta.

A hiányszakmák értékét mutatja, hogy “minden pénzt megér egy hegesztő, PLC technikus, villanyszerelő, autószerelő” – nyilatkozták egy régiós felmérésben. Ugyanez a munka alkalmazottként sokkal kevesebbet hozna, vállalkozóként viszont rendkívül jövedelmező lehet.

Milyen munkakörökről van szó? Ide tartoznak többek között az építőipari szakmák (kőműves, burkoló, ács, festő), a gépipari szakmák (hegesztő, lakatos, CNC-gépkezelő), valamint az épületüzemeltetés területe (villanyszerelő, vízvezeték-szerelő, gépészeti karbantartó). Egy jó burkoló vagy festő például havonta akár 500-600 ezer forintot is megkereshet tisztán.

Az ipari alpinisták (magasban végzett ipari munkák szakemberei) szintén OKJ-s tanfolyammal végezhetik munkájukat, és ~812 ezer Ft körüli átlagbérrel számolhatnak.

Bérsávok és példák: Az alábbi táblázat néhány kiemelkedően fizető szakmunkás pozíció jellemző bérsávját foglalja össze:

Megjegyzés: A táblázatban bruttó (adózás előtti) bérek szerepelnek, nettóban ezek kb. 300-600 ezer Ft-nak felelnek meg a sáv alján, illetve 550-700 ezer Ft-nak a tetején, függően az adózástól. A pontos kereset az adott cégtől, műszakpótlékoktól és túlmunkától is függ.

Előnyök: A szakmunkák nagy előnye, hogy rövid képzéssel, gyakorlatias tudással viszonylag hamar elhelyezkedhetünk. A munkaerőhiány miatt a bérek gyorsan nőnek ezen a területen, és gyakran már pályakezdőként is az átlag felett lehet keresni.

Sok helyen biztosítanak túlórázási lehetőséget, ami tovább növeli a havi jövedelmet. Vállalkozóként vagy maszek munkákat vállalva még magasabb bevétel érhető el – egy önállóan dolgozó szakember (pl. szobafestő, vízszerelő) maga szabhatja meg az árait, és egy nagyobb projekten akár pár hét alatt megkereshet több százezer forintot. Emellett kézzelfogható a munkavégzés eredménye, ami sokaknak elégedettséget ad.

Hátrányok: Ezek a munkák többnyire fizikailag megterhelők. A napi 8-10 óra állás, emelés, építkezési munka hosszú távon egészségügyi kihívást jelenthet.

Gyakori a szabadtéri munka időjárási viszonyok között, illetve a korai kezdés. Bizonyos szakmák (pl. hegesztő, villanyszerelő) veszélyesek is lehetnek, ha nem tartjuk be a biztonsági előírásokat.

Bár a kereset magas, az előrelépés többnyire tapasztalat és ügyfélkör függvénye – mester szintű jövedelmekhez általában évek gyakorlata és jó hírnév szükséges. További hátrány, hogy a munka intenzitása miatt sokan csak a fiatalabb éveikben tudnak teljes erőbedobással dolgozni, utána váltani kényszerülnek könnyebb munkakörbe vagy vezető pozícióba.

Hogyan léphetünk előre? A szakmunkások számára a gyors előrelépés kulcsa a specializáció és a vállalkozói szemlélet. Érdemes továbbképezni magunkat (pl. egy villanyszerelő tanulhat riasztó- vagy napelemszerelést, egy gépi forgácsoló CNC-programozást), mert a több szaktudás magasabb órabért jelent.

Néhány év alkalmazotti tapasztalat után megfontolandó az önállósodás – egyéni vállalkozóként vagy brigádot alapítva már nem csupán órabért, hanem vállalási díjat kérhetünk egy munkáért. Így – bár több a felelősség – jelentősen nőhet a haszon.

Fontos továbbá a jó kapcsolati háló: ajánlások útján lehet a legjobban terjeszkedni. Ha külföldi munkavállalás is szóba jön, nyelvtudással Ausztriában vagy Németországban ugyanezekben a szakmákban akár a duplája is megkereshető a hazai bérnek – pár év külföldi tapasztalat után pedig itthon is többet fognak kínálni a szakembernek.

Szállítás és logisztika (sofőrök, gépjárművezetők)

A gépjárművezetői szakma klasszikus példa arra, hogy érettségivel vagy akár anélkül is magas jövedelem érhető el. Ide tartoznak a teherautó- és kamionsofőrök, a buszvezetők, sőt a mozdonyvezetők is.

A megfelelő jogosítványok és engedélyek megszerzése időbe és pénzbe kerül ugyan, de nincs szükség diplomára. Kamionsofőrként különösen a nemzetközi fuvaroknál kiemelkedőek a keresetek: egy kezdő, aki már rendelkezik némi belföldi rutinnal, nettó 450-500 ezer Ft-ot is megkereshet havonta külföldi fuvarokkal, a legprofibb nemzetközis sofőrök pedig bőven nettó 1 millió Ft felett visznek haza. Bizonyos cégeknél napi díjas rendszer van, pl. ~29 ezer Ft napidíj ami havi 20 nappal számolva ~580 ezer Ft nettó keresetet jelent. Mozdonyvezetőként a stabil céges háttér mellett is lehetséges havi 800 ezer Ft feletti bruttó átlagbért elérni, ami kimagasló a hazai átlaghoz viszonyítva.

A belföldi buszsofőrök és teherautó-sofőrök bére jellemzően alacsonyabb – hivatalosan bruttó 300-480 ezer Ft körüli átlagot mértek –, de sok esetben ők is kapnak külön napidíjat vagy borravalót (pl. távolsági buszokon), ami növeli a tényleges jövedelmet.

Előnyök: A sofőrhiány miatt ezekben a szakmákban könnyű elhelyezkedni és van alkualap a fizetésre. A munkához szükséges jogosítvány (C, D kategória, E pótkocsi, GKI vizsga stb.) megszerzése költséges, de ezt követően a befektetés gyorsan megtérül a magasabb fizetés formájában.

A nemzetközi kamionozás külön előnye, hogy nagy összegeket lehet rövid idő alatt félretenni, mivel a sofőröknek sokszor a cég állja a szállást, étkezést, a napidíj pedig kvázi zsebpénz. Már fiatalon (21 éves kortól lehet nemzetközi fuvarozást végezni) olyan kereseti szint érhető el, amihez diplomásoknak gyakran évtized kell.

Emellett sokaknak vonzó a szabadság érzése és az utazás – bejárhatják Európát munka közben.

Hátrányok: A gépjárművezetői munka rendkívül időigényes és monoton tud lenni. A kamionsofőrök heteket töltenek távol a családtól, napi 10-12 órát vezetve, ami lelki és fizikai megterhelést jelent.

Az egészségtelen életmód (ülőmunka, rendszertelen étkezés) hosszú távon gondokat okozhat. A felelősség is nagy: egy több tonnás járművet biztonságosan kell üzemeltetni, ami stresszel jár. Kezdőtőke is kell a szakmához – a szükséges C+E jogosítvány és kapcsolódó képzések megszerzése akár 800-900 ezer Ft-ba is kerülhet önerőből.

Továbbá, bár a fizetés jó, hivatalosan sok cég minimálbérre jelenti be a sofőröket és a kereset nagy részét napidíj formájában kapják, ami bizonytalanabb jövőbeni ellátások (nyugdíj) szempontjából.

Hogyan léphetünk előre? Sofőrként a magasabb kereset felé vezető út a specializációban és a rutinszerzésben rejlik. Érdemes különféle képesítéseket megszerezni: pl. ADR vizsga a veszélyes áruk szállításához, amivel prémium jár, vagy darus jogosítvány, buszvezetőknél trolibusz/villamos vezetői engedély stb.

Minél több járműtípuson és feladaton tud valaki dolgozni, annál értékesebb. A nyelvtudás is sokat számít: egy angolul vagy németül beszélő kamionsofőr könnyebben vállalhat jobb nyugat-európai cégnél munkát, vagy kaphat bonyolultabb fuvarfeladatokat magasabb díjazással.

Pár év nemzetközi tapasztalat után akár saját kamionnal vállalkozóként is dolgozhat valaki, fuvarszervező cégekkel szerződve – ilyenkor a bevétel nagy része a sofőré marad (igaz, a költségek és kockázatok is őt terhelik). Vezetői pozícióba (pl. flottamenedzser, oktató) is előre lehet lépni idővel, így kevésbé lesz megterhelő a munka, bár ez sokszor diploma megszerzését is igényli már.

IT és technológiai állások diploma nélkül

A informatikai szektorban számos olyan pozíció van, amelynél a munkaerőpiac a gyakorlati tudást értékeli a papír helyett. Az IT szakmákban (pl. programozó, rendszergazda, tesztelő) egyre gyakoribb, hogy nem várnak el diplomát – sőt, sokan már egyetemi tanulmányaikat félbehagyva helyezkednek el, mert nagy a kereslet a jó juniorokra.

Ennek eredményeként ezekben a munkakörökben is találunk olyanokat, akik formális végzettség nélkül jutnak kiemelkedő fizetéshez. A KSH adatai szerint az egyéb szoftverfejlesztők és -elemzők átlagosan 817 ezer Ft bruttót kerestek, a szoftverfejlesztők 808 ezer Ft-ot, míg a rendszergazdák 579 ezer Ft-ot havonta.

Természetesen ezek átlagok, egy tapasztaltabb senior fejlesztő már 1-1,5 millió Ft bruttót is megkaphat, míg egy kezdő junior valószínűleg inkább 400-500 ezres sávban indul. Fontos kiemelni, hogy ide általában 1-2 év intenzív önképzés vagy szakképzés szükséges (pl. programozói bootcamp, OKJ-s informatikai képzés), de formális egyetemi diplomát nem várnak el mindenhol.

Előnyök: Az IT területen kimagaslóak a bérek már kezdőként is, és a növekedési potenciál szinte korlátlan. A technológiai szektor folyamatosan bővül, rengeteg a betöltetlen pozíció, így diploma nélkül is be lehet kerülni, ha valaki bizonyítja a képességeit.

Ráadásul gyakori a rugalmas vagy otthoni munkavégzés, így akár vidékről vagy otthonról is lehet dolgozni egy jó cégnek. A tudás gyorsan elavul, de aki lépést tart, az gyors előléptetésekre és béremelésekre számíthat – itt akár évente ugrálhat felfelé az ember fizetési sávja a tudásával arányosan.

Ezenkívül az IT-ban szerzett tapasztalat nemzetközileg is elismert, így nyitva áll az út külföldi (még magasabb fizetésű) állásokhoz is.

Hátrányok: Nem mindenkinek való ez a pálya: erős logikai készség, kitartás és jó nyelvtudás kell az érvényesüléshez. A diploma hiánya az első munkahely megszerzésénél még jelenthet hátrányt a versenyben, hiszen sok junior pozícióra friss diplomások is pályáznak.

A kezdéshez intenzív önképzés kell, ami akár 1-2 év bevétel nélküli tanulást jelenthet – ezt finanszírozni kell. Az IT munka is stresszes lehet: határidők, folyamatos tanulási kényszer és hosszú számítógép előtt töltött órák jellemzik.

Aki nem tart lépést a technológiai változásokkal, gyorsan lemarad, így folyamatos a nyomás a fejlődésre. Végül pedig a munkahelyi előrelépés (pl. vezetői szerepkör) sokszor már megkövetel formális végzettséget vagy további képzést, így lehet, hogy később mégis érdemes diplomát szerezni.

Hogyan léphetünk előre? Diploma nélküli IT-sként a kulcsszó a folyamatos tanulás. Kezdjünk kisebb projektekkel, akár saját portfóliót építve (pl.

GitHubon), hogy bizonyítsuk a képességeinket. Vegyünk részt online kurzusokon, bootcampeken, szerezzünk certifikációkat (pl. rendszergazdáknak Microsoft/ Cisco tanúsítványok, programozóknak AWS, Google Cloud képesítések).

Érdemes angol nyelvtudást fejleszteni, mert a szakmai tudásanyag nagy része angolul érhető el, és a jobb állásoknál elvárás a nyelvismeret. Ha már bent vagyunk a szektorban, vállaljunk plusz feladatokat vagy side-projecteket, hogy kitűnjünk – egy sikeres projekt vagy új skill (pl. megtanulunk egy keresett programnyelvet) azonnali fizetésemelést hozhat.

Hosszú távon gondolkozhatunk saját tech vállalkozás indításán is (pl. startup ötlet), ami – bár kockázatos – a legsikeresebb út a kiugró jövedelemhez diploma nélkül is.

Értékesítés és kereskedelem (jutalékos állások)

Az értékesítői területen gyakran nem a papír, hanem a rátermettség és a kommunikációs készség számít. Számos kereskedelmi állás van, amihez elegendő a középfokú végzettség, viszont a fizetés jutalékos alapon nagyon magasra nőhet.

Tipikus példák: ingatlanügynök, biztosítási ügynök, pénzügyi tanácsadó, autóértékesítő. Ezekben a munkakörökben a havi jövedelem nagy része bónusz vagy jutalék, ami a megkötött üzletektől függ.

Így lehetséges az, hogy például egy sikeres ingatlanügynök diploma nélkül is milliós nagyságrendű jutalékot visz haza a lezárt adásvételek után. Hasonlóan, egy ügyes biztosítási tanácsadó vagy bróker kiemelkedően kereshet.

A statisztikák szerint a tőzsdei ügynök/bróker munkakörben az átlagos bruttó bér ~1,17 millió Ft havonta – és ehhez sem kell feltétlenül diploma, csak egy hatósági vizsga és sok ambíció. Természetesen itt nagy a szórás: a legjobbak keresnek igazán sokat, míg az átlagos teljesítmény sokszor csak közepes bérrel jár.

Előnyök: Ezekben a munkákban rejlik a legnagyobb kereseti potenciál – felső plafon szinte nincs, ha valaki nagyon sikeres. Már fiatalon, tapasztalat nélkül is be lehet kerülni trainee pozíciókba, és gyorsan lehet tanulni a szakma mestereitől.

Az előrejutás elsősorban a teljesítményen múlik, nem azon, hány évet ültünk iskolapadban vagy cégnél. Az ügyesen dolgozó értékesítők gyakran kapnak céges juttatásokat is (autó, telefon, továbbképzés), és sok szabadságuk van a munka szervezésében (maguk osztják be az idejüket, sok az üzleti ebéd, kapcsolatépítés).

Az is előfordul, hogy aki ebben bizonyít, azt később formális végzettség nélkül is vezetői pozícióba emelik (értékesítési csapat élére), hiszen a számok beszélnek.

Hátrányok: A jutalékos rendszer bizonytalan jövedelmet jelent – előfordulhat, hogy egyik hónapban kimagasló a kereset, a másikban viszont alig jön össze üzlet. Ez a hullámzás komoly stresszt okozhat, pénzügyi tervezést nehezíti.

Kezdőként sokszor fix alapfizetés nélküli pozíciók vannak, ami azt jelenti, hogy az első pár hónapban minimális a bevétel, amíg fel nem épül az ügyfélkör. A munkakör megköveteli a jó beszédkészséget, meggyőzőerőt, kitartást – ez nem mindenkinek sajátja.

Az is kihívás, hogy sok negatív visszajelzést, elutasítást kell kezelni nap mint nap. Aki nem bírja a folyamatos nyomást és hajtást, nem fog hosszú távon boldogulni.

Emellett nincs egyértelmű karrierút: a sikeres ügynök lehet, hogy 10 év múlva is ugyanazt csinálja, mert nincs feljebb, hacsak nem alapít saját céget. A jutalékos rendszerben néha etikai dilemmák is adódnak (pl. az eladás érdekében nyomulni kell), ami feszültséghez vezethet.

Hogyan léphetünk előre? Az értékesítői szakmában a kulcs a hálózatépítés és a reputáció. Érdemes mentort találni a tapasztalt kollégák között, tanulni a technikáikat.

Sok cég kínál értékesítési tréningeket – ezeket komolyan véve gyorsan lehet fejlődni. Aki teheti, specializálódjon: pl. egy pénzügyi tanácsadó szakosodhat vállalati ügyfelekre vagy egy ingatlanügynök a luxus kategóriára, ahol nagyobbak a jutalékok. Saját ügyfélbázis építése alapvető – minden elégedett ügyfél hozhat további ajánlásokat.

Az online jelenlét is felértékelődött: legyünk jelen a közösségi médiában szakértőként (pl. ingatlanosként posztoljunk tippeket), mert így bizalmat építünk a leendő ügyfelekben. Hosszabb távon a nagyon sikeres értékesítők önálló vállalkozásba is foghatnak (pl. saját ingatlanirodát nyitnak, vagy független pénzügyi közvetítő céget alapítanak), ami újabb ugrást hozhat a bevételben.

Itt viszont már menedzsmentkészségekre is szükség lesz, amit képzésekkel vagy gyakorlattal kell fejleszteni.

Legális, hivatalos állások minimális végzettséggel és 1–3 év tapasztalattal>

Különleges esetek: milliós fizetések minimális végzettséggel

Vannak olyan rendhagyó hivatások is, ahol szintén nem feltétel a diploma, mégis Magyarország legmagasabb fizetései érhetők el. Ilyen például a légiforgalmi irányító (air traffic controller) szakma: ehhez elég a középfokú érettségi és egy speciális kiválasztási folyamat + képzés, utána azonban álomfizetés vár. 2020-ban a légiforgalmi irányítók havi átlagbére bruttó 1,97 millió Ft volt, és már 30 éves kor alatt is átlag 680 ezer Ft-ot kerestek, 50 év felett pedig átlag 3 millió Ft felett vittek haza.

Ez extrém példa, mert nagyon kevesen alkalmasak rá és nehéz bekerülni, viszont mutatja: diploma nélkül is elérhető a multimilliós kereset. Szintén ide sorolhatók a hivatásos sportolók – egy tehetséges élsportoló számára nem elvárás a felsőfokú végzettség, mégis sokszor már fiatalon kiemelkedő jövedelmük van (a magyar sportolók átlagfizetése ~1,3 millió Ft, de a legjobbak ennél nagyságrenddel többet keresnek szponzori pénzekkel együtt).

Természetesen sportolónak vagy légiirányítónak lenni nem egyszerű út és nem is garantált, de érdemes tudni, hogy a legjobban fizető állások listáján ezek is előkelő helyen vannak diploma nélkül.

Előnyök: Ebben a kategóriában szereplő hivatások mind presztízzsel járnak és anyagilag is megbecsültek. Kevés jelentkező képes megfelelni a követelményeknek, így aki alkalmas, azt kiemelten megfizetik.

Ezek a pályák gyakran nem a hagyományos oktatási úton haladnak, így időt spórolhat az, aki az egyetem kihagyásával egyből erre fókuszál (pl. sportkarrier vagy légiforgalmi képzés). Sok esetben járnak extra juttatásokkal is (pl. sportolóknál prémiumok, autó, stb., légiforgalmi irányítóknál kedvezményes repülőjegyek, korai nyugdíjlehetőség).

A siker ebben a szegmensben országos ismertséget is hozhat (pl. egy olimpikon sportoló).

Hátrányok: Az ilyen utak rendkívül kockázatosak és speciálisak. Nagyon keveseknek sikerül, és nincs "B terv": ha valaki erre tesz fel mindent, de nem válik be (sérülés, alkalmatlanság, kudarc a kiválasztásnál), akkor diploma hiányában újra kell kezdeni máshol.

A stressz és nyomás is kimagasló – gondoljunk egy légiforgalmi irányítóra, aki több száz ember életéért felel nap mint nap, vagy egy sportolóra, akinek a teljesítménye nyilvános kudarc vagy siker tárgya. Az is problémás lehet, hogy ezek a karrierek sokszor relatíve rövidek: egy sportoló 30-as éveire kiöregszik, egy légiforgalmi irányító is talán 50-55 évesen visszavonul a stressz miatt, így utána más megélhetést kell találni.

Végül, a belépéshez nagyon szigorú szelekció van – például a légiforgalmi irányítóknál pszichológiai és nyelvi teszteken is át kell menni, a sportolóknál pedig nem elég a tehetség, megfelelő támogatottság és szerencse is kell.

Hogyan léphetünk előre? Ebben a körben az előrelépés receptje egyedi az adott területhez. Légiforgalmi irányítóként a fokozatos ranglétrát a szolgálati idő határozza meg: minél több tapasztalat és év a toronyban, annál magasabb pozícióba kerülhet valaki (pl. vezető irányító) és a fizetése is ezzel nő. Itt fontos a készségek szinten tartása, folyamatos angol nyelvgyakorlás és a stresszkezelés fejlesztése. Sportolóként a sikerhez elsősorban a maximális teljesítmény és eredmény hoz előrelépést – edzések, versenyek, bajnoki címek.

Ugyanakkor érdemes már aktív karrier alatt kapcsolatokat építeni (szövetségeknél, szponzorokkal) és akár tanulni is (sokan végeznek el edzői vagy sportmenedzseri tanfolyamokat), hogy a visszavonulás után edzőként, sportvezetőként vagy más területen helyezkedhessenek el. Bármely speciális pályáról legyen szó, a jövőre is gondolni kell – érdemes anyagilag tudatosan félretenni a csúcskereset éveiben, és nyitva hagyni az utat az átképzésre vagy vállalkozásra a későbbiekben.

Magas kereseti lehetőségek a szürkegazdaságban

Nem szabad elmenni amellett sem, hogy léteznek olyan munkalehetőségek a szürke- vagy feketegazdaságban, amelyek minimális végzettséggel szintén kiemelkedő jövedelmet biztosíthatnak. A szürkegazdaság alatt azokat a tevékenységeket értjük, ahol a kereset részben vagy egészben rejtve marad az adóhatóságok elől – például zsebbe fizetés, be nem jelentett munka vagy borravalóból származó bevétel.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek nem legális megoldások, így komoly kockázattal járnak, de mivel sokan élnek velük, az elemzés kedvéért áttekintjük a legjellemzőbbeket.

Építőipari és szakipari munkák feketén

Az építőipar régóta a fekete- és szürkefoglalkoztatás melegágya Magyarországon. Gyakori modell, hogy a munkavállalót ugyan bejelenti a cég minimálbérre, de a tényleges bér nagyobb részét zsebbe kapja meg – így mindkét fél járulékot spórol.

Egy ügyes mesterember (pl. burkoló, villanyszerelő) így a hivatalos bér dupláját is megkeresheti havonta. Ahogy egy építőipari vállalkozó fogalmazott: “Egy jó burkoló vagy szobafestő akár 500-600 ezer forintot is megkeres havonta” tisztán, de ezt sokszor nem heti 40 órára fizetik, hanem hétvégi munkákkal, hosszabb munkaidővel éri el.

A fekete konstrukció lényege, hogy ha mindent szabályosan kéne kifizetni, sokszor nem érné meg a vállalkozónak ilyen magas bért adni – például egy burkoló 600-700 ezer Ft nettó fizetése a cégnek ~1,2 milliójába kerülne adókkal. Ezért inkább trükköznek: papíron kevesebbet keres, a különbözetet pedig feketén kapja meg a dolgozó.

Ennek következtében az építőiparban dolgozók hivatalos átlagbére ugyan alacsony (~370 ezer Ft bruttó országosan), de valójában a jó szakik 400-500 ezer Ft-ot tisztán hazavisznek havonta. Napi díjakban mérve ma már szinte senki nem megy el 10 ezer Ft alatt dolgozni egy napra, de egy keresettebb szakember akár napi 20-30 ezer Ft-ot is elkér feketén.

Például egy kőműves segédmunkás 2021-ben nettó 180-230 ezer Ft-ot keresett havonta, ami kb. 1200-1300 Ft-os órabér feketén – azóta ezek az összegek tovább emelkedtek. Külföldi építőipari feketemunka is gyakori: sok szakmunkás vállal Ausztriában, Németországban idénymunkát illegálisan, napidíj alapon, ami kint még magasabb (akár 80-100 euró/nap, azaz 30-40 ezer Ft/nap).

Előnyök: A feketén dolgozó szakember lényegesen többet vihet haza, mint ha be lenne jelentve teljes bérrel, hiszen az adókat “megspórolják”. Gyakran kapnak a fekete munkások azonnali kifizetést készpénzben, akár hetente, nem kell hó végéig várni a bérre. Rugalmasabban tudnak munkát vállalni – sokan több helyre bedolgoznak egyszerre (pl. vállalnak mellékest másnak is, miközben papíron csak egy cégnek dolgoznak).

Az építőiparban konkrétan a munkaerőhiány miatt a vállalkozók is kénytelenek magas nettó bért adni, különben a munkás elmegy máshová vagy külföldre – ez a helyzet a munkavállaló alkupozícióját erősíti. Végül, a fekete jövedelem után sokan nem fizetnek adót, ami rövid távon több elkölthető pénzt jelent.

Hátrányok: A fekete vagy szürke foglalkoztatás törvényellenes, így mind a munkáltató, mind a munkavállaló súlyos bírságokat kockáztat. Ha ellenőrzés van és lebuknak, a dolgozó akár több évre visszamenőleg is elvesztheti a nyugdíjjogosultságát azokra az időkre, a cég pedig komoly pénzbüntetést fizet. Nincs egészségügyi és balesetbiztosítás – ha valaki feketén dolgozva szenved balesetet, nem jár neki táppénz, és a kezelés költségét is ráterhelhetik (mert nem volt bejelentve rendesen).

Gyakori probléma a kiszolgáltatottság: mivel nincs hivatalos szerződés, a munkás nem tudja jogilag érvényesíteni a fizetési követelését, ha a munkaadó átveri. Sajnos előfordul, hogy a feketén foglalkoztatottak bérét utólag nem fizetik ki, és nincs hova fordulniuk.

Emellett hosszú távon a fekete jövedelem megbosszulja magát: nyugdíj, munkanélküli ellátás, hitelképesség szempontjából láthatatlan marad a kereset, így idősebb korban vagy válsághelyzetben az illető nagyon rossz helyzetbe kerülhet. Összességében a fekete munkával szerzett pénz biztos alapot nem ad, és mindig ott a lebukás veszélye.

Tippek és előrelépés: Ha valaki mégis a szürke zónában dolgozik, érdemes mérsékelni a kockázatokat. Például lehet kérni, hogy legalább részben jelentse be a cég – sokan megteszik azt, hogy minimálbérre bejelentenek, így van valamennyi nyoma a munkaviszonynak.

A kapott pénzből okos ötlet félretenni vagy befektetni, hiszen ebből nem lesz nyugdíj, tehát magunknak kell gondoskodni a későbbiekről. A kapcsolatépítés itt is fontos: ha megbízható mesterember hírében áll valaki, a kuncsaftok és vállalkozók ajánlani fogják, így lesz folyamatos munkája és alkupozíciója a díjazásra.

Ugyanakkor érdemes megfontolni, hogy hosszú távon átálljunk a legális keretekre – például vállalkozóként számlára dolgozni, ami után már jár nyugdíj és védelem is. Lehet találni olyan adózási formákat (pl. átalányadózás egyéni vállalkozóként), amelyekkel viszonylag kevés adóteher mellett is legálisan lehet vinni a munkát, biztonságosabb keretek között.

Vendéglátás, turizmus és borravalós munkák

A vendéglátóiparban és a turizmusban tradicionálisan alacsonyabbak a hivatalos bérek, ugyanakkor a borravaló intézménye miatt ezek a munkák sokaknak mégis vonzóak. Egy felszolgáló (pincér) vagy bartender alapbére gyakran csak minimálbér körüli (2023-ban bruttó 300-350 ezer Ft), viszont a forgalmas helyeken a vendégek által adott borravalóból havonta akár több százezer forint is összegyűlhet.

A fővárosi vagy turisztikailag frekventált éttermekben nem ritka a 100-200 ezer Ft feletti borravaló sem havonta a jobb pincéreknek, sőt exkluzív éttermekben ennél jóval több is összejöhet. Egy tapasztalt felszolgáló így összesen 500-600 ezer Ft-ot is megkereshet havonta (alapfizetés + tippek) a főszezonban – ezt emlegetik úgy, hogy “vendéglátásban alsó hangon 600-at is meg lehet keresni”, bár ez inkább a legjobb helyekre igaz. Szállodai alkalmazottak (pl. londiner, recepciós) is kaphatnak jattot a fizetésen felül, bár jellemzően kevesebbet, mint az éttermi dolgozók.

A vendéglátásban sokszor alkalmaznak trükkös bérezést: minimálbérre jelentik be a dolgozót, a többit pedig zsebbe adják vagy hagyják, hogy a borravalóból egészítse ki. Így a tulaj kevesebb járulékot fizet, a munkavállaló meg azért vállalja, mert adók nélkül kapja a plusz pénzt.

A szürkegazdaság jelenléte itt is erős – egy felmérés szerint a vendéglátóipari dolgozók kétharmada kap a hivatalos bérén felül borítékban pénzt, és a tippek átlag havi 30-60 ezer Ft körül mozognak az adatok szerint. Ugyanakkor nagy a szórás: van, ahol alig van borravaló (gyorsétterem, menza), máshol pedig a dolgozók közti leosztás sem egyenlő (pl. aki jobban beszél nyelvet és a külföldi vendégeket kapja, több jattot gyűjt). Éjszakai bárokban, klubokban a pultosok/pincérek a jatt mellett sokszor külön prémiumot kapnak a forgalom után (pl. forgalom x%-a), így még magasabb lehet a keresetük.

Előnyök: A vendéglátásban adódó szürke kereset előnye a gyors, készpénzes jövedelem. A napi borravalót akár aznap el lehet költeni, nem kell hónap végéig várni.

Sok fiatal választja ezt diákmunkaként vagy átmeneti melóként, mert azonnali pénzt hoz és nem kérnek hozzá szakképesítést (legfeljebb nyelvtudást). Aki jó a szakmában és kedves a vendégekkel, az valóban szép kiegészítést szedhet össze, ami arányaiban akár meg is duplázhatja a hivatalos bérét.

Előny továbbá, hogy rugalmasan végezhető, sok helyen műszakokban dolgoznak, így lehet mellékesként este/hétvégén vállalni főállás mellett is. A turizmus fellendülésekor (pl. nyáron a Balatonnál, vagy karácsonyi időszakban Budapesten) a jattösszegek is megugranak, ilyenkor rövid idő alatt lehet sokat keresni.

Hátrányok: A borravalóra épülő kereset nagyon bizonytalan és szezonális. Ha kevés a vendég, nincs bevétel sem – pl. egy járványhelyzet vagy turisztikai visszaesés azonnal lenullázza a pluszpénzt.

A munkáltatók hajlamosak visszaélni ezzel: mivel “úgyis van borravaló”, alacsonyan tartják az alapfizetést, ami betegszabadság vagy uborkaszezon idején okoz gondot a dolgozónak. A hosszú távú anyagi biztonság itt sincs meg: a zsebbe kapott pénz után nincs nyugdíj- vagy TB-jogosultság.

Maga a vendéglátós munka is strapás – késő estig vagy hajnalig talpon lenni, mindig mosolyogni – és a jattért cserébe sokszor tűrni kell a kellemetlen vendégeket is. A jogi környezet is változó: 2025-től például új szabályok jönnek a borravaló kezelésére, ami csökkentheti a zsebbe adható részt.

Ha bevezetik a kötelező szervizdíjat mindenhol, lehet, hogy a klasszikus borravaló visszaszorul, és a munkáltatók kénytelenek lesznek hivatalosan bért emelni – de ez még bizonytalan.

Tippek és előrelépés: A vendéglátásban dolgozók számára a legjobb, ha igyekeznek stabilabb alapokra helyezni a keresetüket. Érdemes olyan munkahelyet választani, ahol van szervizdíj vagy magasabb fix fizetés, nem csak a jattból kell megélni.

Ha már a szürke modellben dolgozunk, kössünk írásos megállapodást a borravaló elosztásáról a többi dolgozóval vagy a főnökkel – így elkerülhetőek a viták (pl. közös kassza esetén). Mindig tartsuk észben a vendégélményt: egy idegen nyelven is beszélő, figyelmes pincér többet kap, így képezzük magunkat nyelvileg és szakmailag (borismeret, koktélkeverés stb.).

Aki hosszú távon maradna a szakmában, fontolja meg a külföldi munkavállalást pár évre (pl. hajókon, külföldi éttermekben), ott hivatalosan is sokkal jobb keresetek vannak, és a tapasztalat után itthon jobb pozíciót lehet megcsípni (pl. étteremvezetői szint). Végül pedig be lehet lépni a legális vállalkozói létbe itt is: sok ex-pincér nyit később saját vendéglátóhelyet.

Ha valaki ügyesen bánik a pénzzel, a jattból félretett tőkéjét befektetheti egy kisebb büfébe vagy kávézóba, ahol már saját magának termel profitot – igaz, ezzel a szürkezónából átkerül a törvényes keretek közé, adófizetőként.

Egyéb szürke zónás lehetőségek (futárok, magánoktatók, erotikus ipar)

Végül említsünk meg néhány egyéb, végzettség nélkül végezhető tevékenységet, ahol szintén magas kereseti potenciál van, de jellemzően a szürkegazdaságban működnek:

• Futárkodás, ételkiszállítás: Az utóbbi években a biciklis/autós ételfutárok (Wolt, Foodpanda stb.) és csomagfutárok nagy számban dolgoznak vállalkozóként. Sokan közülük KATA adózás alatt voltak, ami kedvező, de mióta szigorodott, van aki részben feketén folytatja. Egy ügyes futár napi 10+ rendelést teljesítve akár 300-500 ezer Ft nettó bevételre is szert tehet havonta, különösen, ha hétvégén, csúcsidőben is dolgozik. A borravaló itt is jelentős lehet (minden kiszállított ételnél apró összegek, de összeadódnak). Előny, hogy nem kell diploma, csak városismeret és jármű; hátrány a bizonytalan kereset (időjárás, rendelésszám függő) és az önköltség (üzemanyag, járműkarbantartás a futárt terheli). Aki ügyes, az a bevételét optimalizálhatja úgy, hogy részben számlára dolgozik, részben zsebbe megy a jatt.

• Magánoktatás, edzés: Sok végzettség nélküli fiatal keres pénzt magánórákkal (pl. nyelvoktatás, korrepetálás) vagy személyi edzőként feketén. Itt óradíjak vannak, amiket a tanulók/kliens kézbe fizet. Egy népszerű magántanár akár 4-5 ezer Ft-ot is elkérhet egy óráért, és ha napi 4-5 órát tanít, havi szinten ez 3-400 ezer Ft adózatlan jövedelem lehet. Egy személyi edző konditeremben “okosba” edzést tartva szintén ennyit vagy többet kereshet a kliensek számától függően. Az előny a rugalmasság és hogy a teljes díj a szolgáltatónál marad; a hátrány, hogy semmi sem védi (ha nincs kuncsaft, nincs pénz, betegség esetén kiesik a bevétel, stb.), és ha ellenőrzik mondjuk a termet, gond lehet belőle, ha engedély nélkül dolgozik valaki.

• Erotikus szolgáltatások, szexipar: Ide tartozik a prostitúció, az erotikus tánc vagy a webkamerás modellkedés, OnlyFans jellegű tevékenységek. Ezekről köztudott, hogy iskolai végzettség nem kell hozzájuk, a kereset viszont (esetenként) nagyon magas lehet. Magyarországon a prostitúció szabályozott keretek között (pl. türelmi zónákban, egészségügyi könyvvel) legális, de a gyakorlatban sokan adózatlanul, illegálisan végzik, vagy a kifizetés szürke módszereken keresztül történik. Egy keresett örömlány vagy erotikus táncosnő Budapesten akár havi több millió forintot is megkereshet – igaz, ez rengeteg kockázattal járó, veszélyes “munka”. A webkamerás modellek – akik otthonról online szolgáltatást nyújtanak felnőtt tartalmakkal – szintén magas összegeket kereshetnek valutában; ők általában külföldi cégeken keresztül kapnak pénzt, sokszor nem megadózva azt. Az előny egyértelműen a pénz gyors megáradása végzettség nélkül; a hátrány viszont a súlyos morális, egészségügyi és jogi veszélyek. Ezt az utat csak nagyon kevesen választják tudatosan – sokszor kényszer vagy kilátástalanság viszi rá az embereket.

Előnyök: A szürke zónás tevékenységek közös előnye, hogy kötetlenül végezhetők és az ember maga osztja be az idejét. Nincs főnök, nincs cég, akinek megfeleljen – kvázi önfoglalkoztatás mind.

A bevétel közvetlenül a zsebbe áramlik, nincs adminisztráció vagy adólevonás első körben. Gyakran hobbiból indulnak ezek a munkák (pl. hobbisport, hobbitánc), amik később pénzkereseti forrássá válnak, így élvezetes lehet a munka.

A kereset pedig a befektetett idővel arányos: aki sok klienst vállal, sok órát dolgozik, az többet visz haza – tehát közvetlenül motivál a több munkára, mert látjuk a hasznát. Bizonyos esetekben (pl. futárként vagy online szolgáltatóként) még anonimitás is van: senki nem kérdezi meg, milyen végzettséged van, nem érdekes a múltad, csak az, hogy teljesítsd, amit vállaltál.

Hátrányok: Közös hátrány a bizonytalanság és a jogi védelem hiánya. Ügyfelek, megrendelők leléphetnek fizetés nélkül, vitás helyzetben nem nagyon lehet joghoz folyamodni, hisz nincs hivatalos szerződés.

A jövedelem ingadozó lehet hónapról hónapra. Ezekben a munkákban semmilyen munkajogi védelem nincs: nincs betegszabadság, fizetett szabadság, nyugdíj, balesetvédelem.

Az erotikus jellegű tevékenységeknél külön kockázat a stigmatizáció és a testi-lelki veszély, ami hosszú távon súlyos árat követelhet (traumák, egészségkárosodás). Továbbá ezen utak többsége nem épít hivatalos karriert: később egy önéletrajzba nem nagyon lehet beírni, hogy az illető 5 évig feketén fuvarozott vagy online erotikus tartalomból élt, így a munkaerőpiaci visszatérés nehéz lehet.

Az adóhatóság fokozódó figyelemmel van az online bevételekre is; például az adómentes KATA megszűkítése pont azért történt, mert sokan visszaéltek vele szürke zónásként. Így előfordulhat, hogy egyszer csak beszűkül a kiskapu (mint ahogy a borravalónál is szabályozás várható), és aki nem alkalmazkodik, az bajba kerül.

Tippek és előrelépés: Aki ilyen területen keresi a kenyerét, annak érdemes párhuzamosan terveznie a legalizálást vagy váltást. Például a futárok áttérhetnek egy legális vállalkozói formába (pl. átalányadó), ami ugyan kevesebb nettót hagy, de hosszú távon kifizetődőbb lehet.

A magánoktatók, edzők bejelenthetik magukat egyéni vállalkozóként és hirdethetik nyíltabban a szolgáltatásaikat – így akár több kliensük is lesz, ami kompenzálja az adót. Az erotikus iparból érdemes mihamarabb kiszállni és más irányba váltani, mielőtt komoly gond lenne – a megszerzett tőkét például egy tanfolyamra vagy üzletbe fektetni, ami már legális megélhetést ad.

Szürke zónás (nem 100% hivatalos) állások minimális végzettséggel

A szürkegazdaságban szerzett pénzt okosan fel lehet használni befektetésként a jövőbe: pl. aki fiatalon sokat keresett, vegyen belőle ingatlant, indítson vállalkozást vagy tanuljon tovább, hogy később ne szoruljon rá a bizonytalan, illegális munkákra.

Összegzés - diploma nélkül is nyitva áll az út a magas keresethez

Diploma nélkül is nyitva áll az út a magas keresethez – legyen szó akár szakmunkáról, akár sofőrködésről, informatikáról vagy értékesítésről. A legális állások között számos olyan van, ahol egy szakirányú OKJ vagy érettségi elegendő, és néhány év alatt fél-másfélszeresére nőhet a fizetés a szorgalomnak köszönhetően.

A szürke zónában pedig sokan találnak gyors anyagi gyarapodást, bár ennek ára van a biztonság és hosszú távú kilátások terén. Mindenkinek érdemes mérlegelnie a előnyöket és hátrányokat: a fizikai szakmák stabil, de megterhelő életpályát kínálnak; a szállítmányozás pénzt és világot látást ad, de magányt is; az IT önfejlesztést igényel, de cserébe rugalmas és nemzetközi; az értékesítés jutalma a szabadság és jutalék, a kockázata a stressz és hullámzás.

A szürkegazdasági utak rövid távon kifizetődőek lehetnek, de életstratégiának bizonytalanok.

A gyors előrelépés titka minden területen a hiányterületek megtalálása és a szorgalmas tanulás. Ha látjuk, hol van igény munkaerőre (legyen az hegesztő vagy épp ingatlanos), és belefektetünk abba 1-2 évet, akkor utána éveken át kamatozhatjuk a tudást jó fizetés formájában.

Mindemellett fontos a pénzügyi tudatosság: a magas keresetet is be kell osztani, és gondolni a jövőre, hiszen végzettség nélkül a munkaerőpiaci biztonság kisebb. Érdemes a megszerzett jövedelem egy részét önképzésre, tartalékokra fordítani, hogy legyen lehetőség váltani vagy továbblépni, ha a körülmények változnak.

Összességében elmondható, hogy Magyarországon a legjobban fizető állások között szép számmal akadnak olyanok, amelyek minimális iskolai végzettséggel is elérhetők. Aki hajlandó keményen dolgozni, folyamatosan tanulni és – ha kell – vállalni a nehezebb utat, az diploma nélkül is meg tud élni álomfizetésből, legyen az belföldön vagy akár külföldi lehetőségek kiaknázásával.

A siker kulcsa, hogy tudatosan építsük karrierünket, legyünk nyitottak az új utakra, de mindig tartsuk szem előtt a hosszú távú biztonságunkat is a pillanatnyi magas kereset mellett.

Források

• Hays Salary Guide 2025 – szakmai béradatok, felmérések
• Munkaügyi és HR cikkek a fizetések, jutalékok és juttatási rendszerek alakulásáról
• Regionális felmérések és iparági statisztikák a szakmunkás és szürke foglalkoztatás terén