A jövedelem letiltás – vagyis amikor tartozások miatt a munkabéredből, nyugdíjadból, vagy más jövedelmedből vonnak le összegeket – egyre többeket érint Magyarországon. A 2025-ös szabályváltozások jelentősen módosítják a letiltás menetét, a védett minimumokat és a családi kedvezmények kezelését. Ha szeretnéd tudni, pontosan mi számít levonható jövedelemnek, hogyan zajlik a végrehajtás, és milyen jogok védik a te pénztárcádat, akkor ez az útmutató neked készült. Itt mindent megtalálsz a jogi alapoktól a friss, 2025-ös minimumokon át a gyakorlati tippekig.

Mi a jövedelem letiltás: jogi definíció és alapok Magyarországon

A jövedelem letiltás lényege, hogy ha valaki tartozik – legyen szó hitelről, tartásdíjról vagy akár adótartozásról –, a jogosult a végrehajtáson keresztül elérheti, hogy az adós jövedelmétől közvetlenül vonjanak le összegeket. Ez a folyamat szigorú jogszabályi keretek között zajlik, és többféle jövedelmet érinthet, de számos védelmi szabály is óvja az adóst.

A végrehajtás jogalapját a 1994. évi LIII. törvény (Vht.) adja. A folyamat részeként – jellemzően egy végrehajtható okirat (pl. bírósági ítélet) alapján – a végrehajtó utasítja a munkáltatót vagy más kifizető szervezetet, hogy a nettó jövedelem meghatározott részét vonja le és utalja tovább a jogosultnak. Ez minden érintett fél (adóssal, munkáltatóval, végrehajtóval, jogosulttal) számára kötelező.

A jövedelem letiltás jogi alapja és folyamata

A végrehajtási eljárás egy hivatalos dokumentummal indul, amely lehet bírósági ítélet, közjegyzői okirat vagy más végrehajtható határozat. Ezt követően:

A végrehajtó kiadja az utasítást a munkáltatónak vagy a kifizető szervnek.
A levonás mindig a nettó jövedelemből történik.
Minden érintett szereplőnek pontos adminisztrációs kötelezettségei vannak.

A letiltás kizárólag jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján hajtható végre. Önkényes levonás nem lehetséges.

Meddig terjedhet a letiltás? Kulcsfontosságú százalékok és összeghatárok

Nem lehet akármekkora összeget levonni! A 2025-ös szabályozás szerint:

Általános esetben maximum 33% a levonás a nettó jövedelemből.
Tartásdíj, munkabér-követelés és bizonyos esetekben 50% lehet a felső határ.
200 000 Ft feletti nettó jövedelemrész akár teljes egészében végrehajtható.
A nettó minimálbér 60%-a (jelenleg 116 029 Ft) végrehajtás alól mentes 2025. július 1-től – azaz ennyit minden esetben meg kell hagyni az adósnak, kivéve a tartásdíj vagy szüléssel kapcsolatos követelés esetén.

A letiltások sorrendje is meghatározott – a gyermektartásdíj mindig elsőbbséget élvez.

Milyen jövedelmekből, mennyit lehet levonni?

Levonható jövedelmek köre:

Munkabér, fizetés
Nyugdíj
Járadékok, ösztöndíjak, táppénz, jutalom
Bankszámlán lévő pénz – eltérő szabályokkal (inkasszó)

2025-től a végrehajtás alól mentesített összeg a mindenkori nettó minimálbér 60%-a lesz, így az adósok megélhetése jobban védett.

Milyen jövedelmek mentesek a letiltás alól?

Egyes bevételekből semmilyen végrehajtás nem vonható le. Ilyenek:

nemzeti gondozási díj, hadigondozottak ellátása
életjáradék
rendszeres szociális segély, időskorúak járadéka, ápolási díj
anyasági segély, gyermekvédelmi pénzbeli ellátások
rokkantsági járadék, vakok személyi járadéka
családi adókedvezmény összege

Inkasszó és jövedelem letiltás – mi a különbség?

A jövedelem letiltás a rendszeres jövedelmekre (munkabér, nyugdíj stb.) vonatkozik, míg az inkasszó a bankszámlán lévő összegekre. Az inkasszónál más mentességi szabályok érvényesek, és akár mindkét eszközt alkalmazhatja a végrehajtó egyszerre.

Az új szabályozás célja, hogy az adósoknak minden helyzetben maradjon elegendő megélhetési forrásuk, miközben a jogosultak is hozzájuthatnak járandóságukhoz.

Az alapvető ismeretek birtokában könnyebben megértheted, miért és mennyit vonhatnak le a jövedelmedből, és mely bevételeid mentesülnek a végrehajtás alól.

Jogosultak és eljáró szervek: hitelezők, bíróság, végrehajtó

Ha felmerül a jövedelem letiltás lehetősége, fontos tudnod, kik azok, akik kezdeményezhetik a végrehajtást, és mely szervek hajtják azt ténylegesen végre. Ez a fejezet bemutatja a folyamat kulcsszereplőit és azok jogköreit.

A folyamat minden esetben egy jogosult – például hitelező, magánszemély, állam vagy önkormányzat – kérelmével indul, aki egy végrehajtható okirat alapján kérheti tartozásának behajtását.

A jogosult: ki kérheti a végrehajtást?

A végrehajtás indítására jogosult lehet:

Hitelező (bank, kölcsönadó, cég vagy magánszemély)
Állam vagy önkormányzat (pl. adó- vagy köztartozás)
Magánszemély (pl. tartásdíj követelése jogerős ítélet alapján)

A feltétel: mindig végrehajtható okirattal kell rendelkezni (bírósági ítélet, fizetési meghagyás, közigazgatási határozat).

A bíróság szerepe: a folyamat elindítása

A jogosult a bíróságtól vagy közjegyzőtől kéri a végrehajtható okiratot. Ha minden törvényi feltétel teljesül, azt kiállítják, majd átadják a végrehajtónak. Fontos tudni, hogy az eljárás akkor is megindulhat, ha az adós nem vette át az értesítést, kivéve, ha igazolni tudja akadályoztatását (pl. kórházi tartózkodás).

A végrehajtó: a végrehajtás lebonyolítója

A végrehajtó intézi a levonásokat, ellenőrzi a munkáltatót, és szankcionálhatja a szabálytalanságokat. Nem minden jövedelmet érinthet: a törvény pontosan felsorolja a mentességeket.

Hogyan kapcsolódnak össze ezek a szereplők a gyakorlatban?

A végrehajtási folyamat fő lépései:

Jogosult kezdeményezi a végrehajtást.
Bíróság vagy közjegyző kiállítja a végrehajtható határozatot.
Végrehajtó átveszi, és értesíti a munkáltatót, bankot, kifizetőt.

Az adós vagy jogosult panaszt tehet vagy végrehajtási kifogást nyújthat be, ha szabálytalanságot tapasztal (határidő: 15 nap).

Kulcsszereplők és kapcsolódó felelősségek táblázata

Szereplő	Feladata/Felelőssége
Jogosult (pl. hitelező)	Végrehajtás kezdeményezése, végrehajtható okirat beszerzése
Bíróság/Közjegyző	Végrehajtható okirat kiállítása, eljárás elindítása
Végrehajtó	Levonások végrehajtása, ellenőrzés, értesítések, jogorvoslatok kezelése
Munkáltató/Bank	Levonás teljesítése a végrehajtó utasítása alapján

A rendszer fő célja az egyensúly: a jogosult hozzájusson pénzéhez, az adós pedig megfelelő védelmet kapjon.

Ha tisztában vagy a szereplők jogaival és kötelezettségeivel, magabiztosabban kezelheted a végrehajtási helyzeteket.

Levonható jövedelem típusai: munkabér, nyugdíj, segélyek és kivételek

A 2025-ös változások átláthatóbbá és igazságosabbá teszik, hogy milyen jövedelmekből mennyit lehet levonni. Akár alkalmazott, akár nyugdíjas, akár támogatott vagy, fontos tudnod, mire számíthatsz.

A letiltások mindenkor a nettó jövedelemre vonatkoznak. A 2025-ös szabályok az alábbiakat rögzítik:

Munkabérből történő levonás

Általános esetben maximum 33% levonás a nettó munkabérből.
Tartásdíj, bérkövetelés, több letiltás esetén 50% lehet a maximum.
200 000 Ft feletti rész korlátozás nélkül végrehajtható.
2025. július 1-től a nettó minimálbér 60%-áig (116 029 Ft) védett, kivéve gyermektartásdíj és szüléssel kapcsolatos tartozásokat.

"A munkabérből végrehajtás alól mentes a havonta kifizetett összeg 60 000 Ft-ig, 2025. július 1-től ez a mindenkori nettó minimálbér 60%-ára nő."

Munkabérből levonható és mentesített összegek 2025-ben

Jövedelemrész	Levonás szabálya
Nettó munkabér	Max. 33%
Tartásdíj/bérkövetelés esetén	Max. 50%
200 000 Ft feletti rész	Korlátlanul
116 029 Ft (2025/2. félév)	Mentesített összeg

Nyugdíjból történő levonás

33% általános esetben, 50% kivételes esetekben
200 000 Ft feletti rész teljes egészében végrehajtható
A nettó minimálbér 60%-áig mentes (116 029 Ft 2025-ben)

Segélyek, szociális és egyéb támogatások

A végrehajtás kiterjedhet bizonyos járadékokra, támogatásokra is, de itt is élnek védelmi szabályok. A családi adókedvezmény teljes összege mentes a végrehajtás alól – ezt semmilyen esetben sem vonhatják le.

Kivételek, fontos tudnivalók

Családi adókedvezmény – teljes összegében mentes.
Nettó minimálbér 60%-a – védett összeg.
Egyes támogatások, ellátások – csak meghatározott részük vonható le.

Mindig nézd utána, hogy az adott juttatásodra melyik szabály vonatkozik!

Mire figyelj, ha letiltás fenyeget?

Ellenőrizd, hogy a mentesített összeget helyesen számolták-e ki.
Nézd meg, hogy családi kedvezményeidet figyelembe vették-e.
Hibás levonás esetén panaszt tehetsz (15 napon belül).

Az új szabályok célja, hogy több pénz maradjon az alacsonyabb jövedelműeknél, miközben a jogosultak is hozzájutnak követelésükhöz.

A letiltás menete: végrehajtási eljárás lépései, értesítés és munkáltatói kötelezettségek

A 2025-ös jogszabályi módosítások a letiltás menetében is újdonságokat hoznak, különösen a munkáltatók és kifizetők adminisztrációját illetően. Itt megtudhatod, mi történik lépésről lépésre.

A folyamat mindig végrehajtható okirat alapján indul, jellemzően a tartozás rendezésének elmaradása után. A végrehajtó utasítja a munkáltatót vagy kifizetőt a levonásra – az adós akkor is számíthat rá, hogy elindul az eljárás, ha nem vette át a hivatalos értesítést (kivétel pl. igazolt kórházi tartózkodás).

A végrehajtó akár egyszerre alkalmazhat munkabér letiltást és bankszámlára irányuló inkasszót, mert ezek jogilag külön eszközök.

A munkáltató szerepe és kötelezettségei

A munkáltatónak kulcsszerepe van a végrehajtásban:

A levonás végrehajtása a végrehajtói utasítás alapján, mindig a nettó bérből.
Jogszabályi határok betartása: 33% általános esetben, 50% tartásdíjnál/több követelésnél, a védett minimum betartása.
Mentességek figyelembevétele: egyes juttatások, támogatások nem végrehajthatók.
Sorrendek követése: több letiltás esetén előbb a végrehajtási költséget, majd a tartásdíjat, végül egyéb követeléseket kell levonni.
Adminisztráció: pontos nyilvántartás, együttműködés a végrehajtóval, az összegek pontos továbbítása.
Ingyenes együttműködés: a munkáltató nem kérhet ellenszolgáltatást a letiltásért.

Levonási sorrend:

Gyermektartásdíj
Egyéb tartásdíj
Munkavállalói munkabér, járandóság
Büntető-, végrehajtási, szabálysértési eljárásból eredő kötelezettség
Adó- és köztartozás
Egyéb követelés
Rendbírság

Ha a munkáltató hibázik, az adós vagy jogosult kifogást emelhet, és a végrehajtó, illetve a bíróság is vizsgálhatja a jogszerűséget.

Az új eljárási szabályok célja, hogy minden lépés pontosan nyomon követhető és jogszerű legyen, védve mind az adós, mind a jogosult jogait.

Védendő jövedelem és minimumok: elismert költségek, családi kedvezmények, érinthetetlen rész

A 2025-ös jogszabályi változások legnagyobb nyertesei azok, akik alacsonyabb jövedelemből élnek, vagy gyermeket nevelnek. Itt megtudod, milyen minimumokat kell mindenképp meghagyni az adósnak, és hogyan védi a törvény a családi kedvezményeket.

A levonás alapja mindig a nettó jövedelem – tehát adók és járulékok után maradó összeg. Általános szabály szerint legfeljebb 33%, bizonyos esetekben (tartásdíj, több letiltás) 50% lehet a levonás. A 200 000 Ft feletti rész korlátozás nélkül levonható.

Fontos: 2025. július 1-től a végrehajtás alól védett összeg a nettó minimálbér 60%-a! Ez jelenleg 116 029 Ft, de a minimálbér emelkedésével változik.

Hogyan számolják a mentesített részt?

A mentesített összeg számításakor kizárólag a törvényben rögzített minimálbér az irányadó, függetlenül a személyes adókedvezményektől vagy családi helyzettől.

Munkabér típusa	Alap	2025-ben védendő összeg
Általános munkavállaló	Nettó minimálbér 60%-a	116 029 Ft
Nyugdíjas	Nettó minimálbér 60%-a	116 029 Ft

Családi kedvezmények – hogyan védettek?

A családi adókedvezmény 2025-től teljes egészében mentesül a végrehajtás alól!

Gyermekek száma	Havi kedvezmény júliusig	Havi kedvezmény júliustól
1 gyermek	10 000 Ft	15 000 Ft
2 gyermek (gyermekenként)	20 000 Ft	30 000 Ft
3 vagy több (gyermekenként)	33 000 Ft	49 500 Ft

Ha két gyermeket nevelsz, 60 000 Ft-tal magasabb nettó jövedelemre számíthatsz, amit végrehajtás nem érinthet.

Egyéb kedvezmények és költségek

További kedvezmények (első házasok, 25 év alattiak, négygyermekes anyák, tartósan beteg gyermek után járó adókedvezmény stb.) automatikusan vagy nyilatkozat alapján járnak. Ezek SZJA- vagy járulékkedvezményként jelennek meg, de a végrehajtásnál a védett összeg számításánál egységesen a minimálbér a mérvadó.

Bizonyos követelések – például gyermektartásdíj – esetén nem érvényes a védett minimum: akár a teljes jövedelem is végrehajtható lehet ezekben az esetekben.

A változásoknak köszönhetően a családosok és az alacsonyabb jövedelműek jelentős védelmet élveznek, így a lakhatási és alapvető megélhetési költségekre mindig marad forrás.

Praktikus tanácsok: fellebbezés lehetőségei, egyezség és alternatív törlesztési módok

A jövedelem letiltás, bár szigorú szabályokhoz kötött, nem jelent teljesen kiszolgáltatott helyzetet. Van lehetőséged jogorvoslatra, egyezségkötésre, vagy akár részletfizetés kérésére is.

Fellebbezés lehetőségei végrehajtás esetén

Ha úgy érzed, hogy a letiltás szabálytalanul történt – például magasabb összeget vontak, vagy nem vették figyelembe a védett minimumot –, azonnal lépj! 2025. július 1-től a magasabb, minimálbérhez kötött mentesített összeg visszamenőlegesen is vonatkozik a folyamatban lévő letiltásokra. A többletet kötelesek visszatéríteni.

Lépéseid:

Írásban kérheted a végrehajtótól a levonás felülvizsgálatát.
Jelezd a munkáltatódnak, ha nem a megfelelő szabályokat alkalmazzák.
Szükség esetén a bírósághoz fordulhatsz.

Egyezségkötés: kompromisszum a tartozás rendezésére

Sok esetben lehetőséged van egyezséget kötni a hitelezővel vagy a végrehajtóval, hogy részletekben, vagy kedvezőbb feltételekkel törlessz. Ezt főként akkor érdemes kezdeményezni, ha a letiltás után túl kevés maradna a havi jövedelmedből.

Példák az életből: Kezesből adóssá vált olvasó, aki egyezséget kötött, hogy a családi házát ne veszítse el, vagy anyuka, aki egy részletfizetési megállapodással tudta kezelni a ráterhelt tartozást.

Alternatív törlesztési módok

A 2025-ös szabályok több lehetőséget adnak:

Mentesített összeg emelése: nagyobb részt használhatsz fel a jövedelmedből.
Családi adókedvezmény védelme: biztosan nálad marad, ha letiltásról van szó.
Többféle jövedelem esetén: ha azok külön szervezetektől érkeznek, mindegyik után igénybe vehető a mentesített összeg.

Lehetőség van részletfizetésre, tartozás elengedésére egyezség útján, vagy a végrehajtás átszervezésére is – érdemes minden lehetőséget mérlegelni!

Mindig légy naprakész a szabályokkal, és ha hibát vagy túlvonást tapasztalsz, gyorsan cselekedj! A 2025-ös szabályok nagyobb védelmet és több mozgásteret biztosítanak az adósoknak.

Jövedelem letiltás Magyarországon 2025-ben: Mit érdemes most tenned?

A 2025-ös évben a jövedelem letiltás szabályai jelentősen módosulnak, hogy egyensúlyt teremtsenek a jogosultak érdekei és az adósok megélhetési biztonsága között. Akár munkabérből, akár nyugdíjból vagy családi támogatásból élsz, fontos tudnod, hogy a nettó minimálbér 60%-a védett, a családi adókedvezmény teljes összege pedig érinthetetlen.

Ha végrehajtás fenyeget, vagy már folyamatban van jövedelem letiltásod, mindig ellenőrizd, hogy helyesen alkalmazzák-e a szabályokat. Ha hibát tapasztalsz, bátran élj jogorvoslati lehetőséggel, kezdeményezz egyezséget, vagy kérj részletfizetést. A 2025-ös szabályok neked is több védelmet biztosítanak – használd ki őket, hogy anyagi helyzeted stabil maradjon még nehezebb körülmények között is.

Jövedelem letiltás Magyarországon 2025-ben: Szabályok, tippek és amiket mindenképp tudnod kell